Molnár Ferenc – Zerkovitz Béla – Kellér Dezső

DOKTOR ÚR

(Zenés- táncos szalon vígjáték 2 felvonásban)

Rendező: HEGYI ÁRPÁD JUTOCSA m.v.

Bemutató: 1985. április 27.



Szereposztás

  • DR. SÁRKÁNY: SIMOR OTTÓ
  • SÁRKÁNYNÉ: VARJÚ OLGA
  • LENKE: HARTMANN TERÉZ
  • MAROSINÉ: MÁTHÉ ETA
  • BERTALAN: MÁTRAI TAMÁS
  • PUZSÉR: SCHLANGER ANDRÁS
  • CSATÓ: STETTNER OTTÓ
  • CSERESZNYÉS: BALOGH BÉLA
  • FÖLDRAJZTANÁR: KATONA ZOLTÁN
  • IGAZGATÓ: PANKOTAY ISTVÁN
  • I. RENDŐR: TÓTH KÁROLY
  • II. RENDŐR: FRITZ GYÖRGY
  • SZOBALÁNY: RÉZ JUDIT


Díszlet: KHELL ZSOLT m.v.
Jelmez: ZEKE EDIT m.v.
Zenei vezető: TÖRÖK GÉZA
Dramaturg: VEND ANDRÁS
Koreográfus: MAJOROS ISTVÁN
Segédrendező: VÁRNAI ILDIKÓ


A darab

Molnár Ferenc amikor 1902-ben e darabját bemutatták, bizonyára nem gondolta, hogy néhány évtized múlva zenés-táncos szalonvígjáték lesz e bohózatból. De talán nem tagadná meg jóváhagyó beleegyezését, ha meglátná ezt az előadást. Zerkovitz Béla és Kellér Dezső dalait halljuk betétként az egyes jelenetek között. A dalok, amelyek egyszerre idézik a századelő, a harmincas évek és a mai kor hangulatát, jól illeszkednek a nem túl nagy igényű darabhoz...
...Ebben a darabban mindenki egy bizonyos szinten keresi önmagát, keresi a sikeresnek ítélt szituációk lehetőségeit. Ennek érdekében csal, hazudik, lop, játszik kisebb-nagyobb szerepeket, s hogy végül milyen eredménnyel jár mindez: vígjátékkal van dolgunk, természetesen mindenki, vagy majdnem mindenki sikereket könyvelhet el magának.
Ilyenek a darab szereplői is. Sárkány, a híres ügyvéd a legkülönbözőbb fogásokkal mindig eléri védence felmentését, bármilyen gazember is legyen az. Ő sikerei érdekében még az alvilág életét is hajlandó közelebbről tanulmányozni, ez természetesen újabb és újabb félreértésekre, szerepcserékre ad alkalmat. Sárkányné, a fiatal feleség még nem döntötte el, hogy megcsalja-e az urát, de a férfiaknak nagyon szeret tetszeni, s ennek érdekében egészen furcsa viselkedési módokat vesz fel. Puzsér, akit itt, a valaha is látott legszimpatikusabb betörőnek mutattak be, már 18-szor ült börtönben, de „hű” segítőtársa Sárkánynak, ő az igazság bajnoka, s a végén még talán az is kiderül, hogy ő az egyetlen gavallér és tisztességes ember a darabban. Igaz, egy ideig ő is játssza Sárkány szerepét. Csapó, a rendőr nagyotmondásokkal, hazudozásokkal próbálja levenni a lábáról Sárkánynét. Az idősödő Marosiné, a krimiket faló nevelőnő naivságában egy csapásra elhiszi, hogy Bertalan, az ügyvédbojtár belé szerelmes, s a végén a betörők iránti csodálata arra is ráveszi, hogy elmenjen Puzsérhoz házvezetőnőnek. (Igaz, ez nem Molnár Ferenc ötlete.) Bertalan, a szerelmes fiatalember hol ennek, hol annak hazudik, hogy Lenke kisasszony szerelmét elnyerhesse. Lenke, Sárkányné húga még ingadozik, kinek tessék a viselkedése: Bertalannak, Marosinénak vagy Sárkánynénak – de aztán mégis a szerelem mellett dönt – mondván: nem a tudás a fontos. De ilyen saját magát kereső egyéniség Cseresnyés, Sárkány osztálytársa is, aki nem egészen találja a biztos fogódzókat ebben a Puzsér rendezte kavalkádban, igaz, neki mentsége is van, elég részeg volt azon az estén, amikor ez a szerepcserés játék vele is megtörtént.
A farsangi hangulat mindenkire jellemző, valamilyen szinten mindenkit becsapnak, de ennek semmi tétje nincs, mindenki bizonyos „tisztességes” határok között lép félre, senki nem él át nagyobb konfliktust, a nézőnek sem kell igazán aggódnia senkiért. Talán csak Csapó, a rendőr az, aki szomorkás, hisz mint már annyiszor, most is lemaradt az előléptetésről. Mindenki önfeledten énekelhet és táncolhat a darab végén, hiszen a fiatalok egymáséi lehettek, Sárkány egy újabb, nagy jövedelmet ígérő per ügyvédje lesz, Puzsér terveket sző a Lenkét megbuktató történelemtanár kirablására, Sárkányné bizonyára továbbra is flörtölni fog Csapóval, s minden férfival, aki csak az útjába kerül, de „természetesen” a jó erkölcs határain belül.


Margócsy Klára
Szabolcs-Szatmár megyei Szemle



Galéria




Kritikák


...A színrevivők nagyszerűen eltalálták ennek a habkönnyű darabnak a hangulatát. A zene jól illik a darabhoz, de diszkósított stílusával görbe fintorokat is mutat korunknak. A díszlet (Khell Zsolt munkája) jómódú szalont idéz. Az öt ajtó és a nagy ablak, amely néha szintén ajtóul szolgál, jó teret nyújt az állandó mozgásra, ki-be szaladgálásra épített, gyors játéknak. A megvilágítások, a legeldugottabb helyekre került lámpák jó atmoszférát teremtenek. Igaz, annyiszor kerül elő ugyanez az effektus, hogy már a végén elveszti érdekességét. A jelmezek (Zeke Edit tervezése) ügyesen vegyítik a modernebb és korhű elemeket, különösen Sárkányné és Marosiné ruhái sikerültek, igen ötletesek.
A rendező Hegyi Árpád Jutocsa a műben meglévő hangulati elemeket jól hangsúlyozza, néhol idézőjelbe teszi a már-már idilli képet. (Pl. a Lehoznám néked a csillagokat is az égről c. dal alatt.) De több ilyen helyzetet is idézhetnénk, ahol az ironikus szemlélet kerekedik felül a néhol szentimentális jeleneteken. A darab igen ügyesen meg van húzva, kihegyezték az egyes szituációkat, hogy pontosan illeszkedjenek a betétdalok. (Dramaturg: Vend András). Új poénok kerültek a darabba, néhol magától Molnár Ferenctől is kölcsönözve. Ezt az ironikus, felülről néző magatartást dicsérhetjük a rendező munkájában, amely nagyon összefogott, igen gördülékeny, mozgalmas előadást eredményezett.

Margócsy Klára
Szabolcs-Szatmár megyei Szemle


Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi