Molnár Ferenc

AZ ÜVEGCIPŐ

(Vígjáték három felvonásban)

Rendező: TASNÁDI CSABA

Bemutató: 2004. április 03.



Szereposztás


Továbbá
lakodalmi vendégek, cigánybanda és egyéb hatósági emberek


Látvány: ZEKE EDIT
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Dramaturg: KOVÁCS KRISTÓF
Segédrendező: HORVÁTH RÉKA, TUCKER ANDRÁS


A darab

Az ötvenéves író önéletrajza

„Budapesten születtem 1878-ban, joghallgató lettem Genfben 1896-ban, újságíró lettem Budapesten 1897-ben, írtam egy novellát 1900-ban, s egy regényt 1901-ben. Drámaíró lettem idehaza 1902-ben, színműíró lettem külföldön 1908-ban, haditudósító lettem 1914-ben, újra színműíró 1916-ban. Hajam hófehér lett 1918-ban. Szeretnék újra jogász lenni Genfben.”


Életrajzi adatok: (válogatás)
1878-ban született, asszimiláns zsidó családban. Egész életében származásával hadakozik, idegesebb irodalomtörténeti pillanataiban olyan kitételekre ragadtatva magát, amelyeket egy mai antiszemita még a szövegösszefüggéseiből se merne kiragadni - később a származása miatt kényszerül emigrációba.
1902-ben mutatják be első, „A doktor úr” című vígjátékát.
1897-től főállású újságíró, első munkahelye a Budapesti Napló.
1903-ban párbajvétség miatt két hetet börtönben (államfogház) tölt.
1906-ban életében először megházasodik, főszerkesztőjének lányát veszi el, de egy évet sem töltenek együtt. Vészi Margitnak így is maradt két emléke a házasságból, egy eltörött kisujj (a sérülés egy vita hevében keletkezett, amely arról szólt, szabad-e az ifjú férjnek részegen hazatérve a kádba rókázni, vagy sem) és egy leánygyermek.
1907-ben bemutatásra kerül Az ördög .
1909-ben a Liliom bemutatója.
1910-ben életében először elválik.
1911-ben öngyilkosságot kísérel meg.
1912-ben viszonyt kezd Fedák Sárival, a magyar színészet és színészkedés iskolateremtő alakjával, aki a barátok és tisztelők szerint az anyja lehetett volna Molnárnak, ám ehelyett az apja lett.
1922-ben elveszi Fedák Sárit, de közben már Darvas Lili színésznőnek ír darabot.
1925-ben az Üvegcipő premierje, amelyben a színháztörténeti bennfentesek szerint a szerző a Fedák-Molnár-Darvas háromszöget énekli meg. Elválik Fedáktól.
1926-ban elveszi Darvas Lilit, az Üvegcipő-bemutató Irmáját. (Adélt Varsányi Irén játszotta, beléje az Ördög idején volt szerelmes.)
1940-ben Amerikába emigrál.
1952-ben rákban meghal. Híres utolsó szavai, a műtőasztalon fekve, mikor az orvosok összehajolnak felette, hogy bemutatkozzanak egymásnak: „Én vagyok a sztár, és engem nem mutatnak be senkinek”. Elaltatják, soha többé nem ébred fel.

Molnár dramaturgiai nézetei: (rövidített változat)
„Ha valaha az életben dramaturgiai művet írnék, az volna a kiindulópontom, hogy a színház nézőterén tölteni egy estét: büntetés. A bűnös köteles … hirtelen minden dolgát abbahagyni, és jó vagy rossz időben egy nagy terembe sietni. A nagy terem azonnal elsötétítendő, és a bűnös szűk ülőhelyére vezetendő. Ott kell ülnie három óra hosszant a sötétben mereven és mozdulatlanul… Ezt az embert nevezzük színházi nézőnek. Mármost mi a dramaturgia?
Dramaturgia az a tudomány, amely összegyűjtötte mindazokat a szabályokat, amelyek szerint ennek a testi kínokra ítélt embernek a helyzetét megkönnyíthetjük azzal, hogy a terem másik falát elbontjuk, és abban a falnyílásban mutogatunk neki valamit. Ez volna dramaturgiám bevezető része. Azután következnének azok a fejezetek, amelyek elmondanák:”…



Galéria




Videó


Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi