Henrik Ibsen

PEER GYNT

(Tanköltemény három részben)

Fordította: Kúnos László, Rakovszky Zsuzsa

Zene: Olt Tamás

Rendező: FAZEKAS ISTVÁN

Bemutató: 2007. október 27.



Szereposztás

  • AASE, ÖREGASSZONY: ANTAL OLGA
  • INGRID APJA; UDVARNOK MANÓ; TRUMPETERSTRAALE; AZ UTAS: AVASS ATTILA
  • GOMBÖNTŐ: FAZEKAS ISTVÁN
  • VŐLEGÉNY; GYEREK, A KORCS FIÚ; MONSIEUR BALLON; HUSSZEIN, MINISZTER, AKI TOLL IS; SZAKÁCS: NAGYIDAI GERGŐ
  • A VŐLEGÉNY ANYJA; PÁSZTORLÁNY 1.; MANÓBANYA 1.; MADÁR; FELLAH, ÁPISZ KIRÁLLYAL A HÁTÁN; HAJÓSINAS; MÁSIK: FRIDRIK NOÉMI
  • PEER GYNT, AASE FIA: HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA
  • ASSZONY, SOLVEJG ANYJA PÁSZTORLÁNY 2.; ZÖLDRUHÁS NŐ: LOSONCZI KATALIN
  • INGRID;PÁSZTORLÁNY 3.; ANITRA, EGY BEDUIN SEJK LÁNYA: HORVÁTH MARGIT
  • SOLVEJG: MOLNÁR MARIANN
  • ASLAK, KOVÁCS; MANÓ 1.; VON EBERKOPF; HUHU, MALABÁR NYELVÚJÍTÓ; KORMÁNYOS; GYÁSZRUHÁS FÉRFI: TÓTH ZOLTÁN LÁSZLÓ
  • VALAKI, A LAGZIBAN; MANÓ 3.; SCHAFFMANN, ŐR; LEGÉNY: RAJKÓ BALÁZS
  • FÉRFI, SOLVEJG APJA; DOVRE PAPA; KAPITÁNY: TÓTH KÁROLY
  • A VŐLEGÉNY APJA; MANÓ 2.; MASTER COTTON; BEGRIFFENFELDT; SOVÁNY: PETNEHÁZY ATTILA

Továbbá
BAJUSZ EMŐKE, SOMOGYI NIKOLETTA, ARAB LÁNYOK KARA, GOMBOLYAGOK, HULLÓ FALEVELEK, SUSOGÁS, HARMATCSEPPEK, TÖRT FŰSZÁLAK, HÜSE ÉVA, JAKAB ATTILA, DANKÓ ISTVÁN


Díszlet-jelmez: PASECZKI ZSOLT
Dramaturg: SEDIÁNSZKY NÓRA
Dalszerző: OLT TAMÁS
Segédrendező: RAJKÓ BALÁZS


A darab

Peer Gynt költői nyelven írt fantasztikus, mágikus elemekben bővelkedő, látszólag romantikus, nagyon is ironikus története valójában a férfi-létezés sajátos enciklopédiája, annak minden buktatójával és szépségével, vágyálmaival és rémlátomásaival, szárnyalásával és kisstílű hitványságával együtt. Peer – az örök nyughatatlan, először a világon túli világot, majd csupán önmagát kereső ember – útja során mindent megkap és mindent el is veszít, míg végül élete alkonyán rádöbben: egyetlen igazi menedékünk, otthonunk és királyságunk a másik ember (ebben az esetben a Nő) megértése, hite, szeretete.



Galéria



Videó




Kritikák

EMBER VAGY MANÓ?

Ibsen költői játéka a Krúdy Kamaraszínpadon

Amikor Peer, haldokló édesanyja kezét fogja, s azt mondja, játsszák azt, Aase a gyermek, s ő a felnőtt, aki mesél neki, kishíján elérzékenyültem. A Peer Gynt olyan élményben részesíti a befogadót, amely manapság ritkán adatik meg.

Íme, egy előadás, amely nem provokálja közvetlenül a nézőt. Egy előadás, amely élőbeszédszerű fordulatokat és szárnyaló költői dikciót kínál. Egy előadás, amely mérsékelten modern. Csak annyira, hogy a hatalmas ívű, népmesei-gondolati távlatokat a Krúdy Kamaraszínpad bensőséges terébe zárja. Egy előadás, amelynek címszereplője valóság és fantázia, hétköznap és képzelet között szabadon utazik.

Ibsen (1828-1906) tankölteményének szemléleti-poétikai gazdagságáról e rövid írásban szólni rendkívül nehéz. Annyi mindenesetre elmondható, hogy a Peer Gynt (1867) eredetileg könyvdrámának íródott. Szellemi rokonai között Goethe Faustja, Vörösmarty Csongor és Tündéje, valamint Madách munkája, Az ember tragédiája említhető. Ezek a poème d’humanité-nak, emberiség-költeménynek nevezett művek a mindenkori emberi létezés megkerülhetetlen problémáival vívódnak.

A Peer Gynt férfidráma, amelynek középpontjában a személyiség kérdésköre áll. Az „ember, légy önmagad!” és a „manó, légy elég önmagadnak” alternatívái között tétovázó Peert, a kezdetben kelekótya, menyasszonyszöktető, majd manókkal és beduinokkal kalandokba keveredő száműtöttet, a Solvejget elhagyó, kétes üzletekből meggazdagodó, a világ császárává lenni akaró, s ezt a bolondokházában elérő, a pénz, a hatalom, a vallás, a tudomány stációit bejáró, s közben megöregedő, a Gomböntő olvasztó-kanala elől menekülő, Solvejghez meghalni visszatérő férfit Horváth László Attila mélyen átérzett és gondosan értelmezett alakítása tette élményszerűvé. (A korábban főleg komikusi szerepkörben foglalkoztatott Horváth az utóbbi esztendőkben egyre drámaibb alakításokkal lepi meg a közönséget! Peer Gynt legszemélyesebb és leginkább önmagához hasonított szerepei közé tartozik.) Nem kevésbé kidolgozott Antal Olga Aase anyója. A minden színpadi pillanatában megmunkált, rakoncátlan, semmirekellő fiával folyton perlekedő, de őt így is elfogadó, majd az ágyba-koporsóba csendesen lefekvő, később fiát a a túlvilágra magához hívó anya-figurát méltó módon egészítette ki Molnár Mariann mint Solvejg: szinte eszköztelenül megjelenített tisztaságában, várakozó hűségében és szeretetében lehetett volna Peer önmaga… A számos szerepösszevonás következtében a társulat tagjai (Avass Attila, Nagyidai Gergő, Fridrik Noémi, Horváth Margit, Losonczi Katalin, Tóth Zoltán László, Tóth Károly, Rajkó Balázs, Petneházy Attila) lelkes játékkal járultak hozzá a sikerhez.

A tankölteményt a Gomböntőt megformáló Fazekas István állította színpadra. A körültekintő rövidítések ellenére (dramaturg: Sediánszky Nóra) a mű eszmeisége nem sérült, mese és filozófia, álom és képzelet sajátos összetettsége sikeresen érvényesült. Fazekas első nyíregyházi rendezése arányosan érzékeltette az ibseni világ rétegezettségét, amelyben tragédia és irónia, realitás és fantasztikum egyaránt érvényesül. A koncepció számos erénye közül külön kiemelést érdemel az expresszív látványvilágra törekvés, illetve az atmoszférikus zenei háttér megteremtése (dalszerző: Olt Tamás). Paseczki Zsolt többfunkciós díszletei, a stilizált korabelit és a modernet ötvöző jelmezei hatásosan fejezik ki a dráma időtlenségét.

Fazekas Isrván kiváló, nagy műgonddal készített munkája rétegszínház. A Peer Gynt azonban nem múzeumi tárgy: olyan összetett, hogy idősek és fiatalok egyaránt élvezhetik, azonban elsősorban kétségtelenül azokhoz szól, akiktől nem idegen a Kúnos László és Rakovszky Zsuzsa fordításában megszólaló, három és fél órás, gyakran lírai szöveg. Ibsen alkotása az európai kultúra egyik alapműve, amely a gynti én bolyongásain keresztül akár napjaink személyiség-problémáiról, életről és halálról szólhat, érvényesen.

Karádi Zsolt
Nyíregyházi Napló



MIVÉGRE VOLTUNK EDDIG?

Nem vagytok elég kisszerűek, sem magasztos hősök, nincsenek égbekiáltó bűneitek...

Nóra után Peer Gynt is bekopogott hozzánk. A nők egyenjogúsításának küzdelmébe markánsan beleszóló dráma után Peer filozofikusabb síkra tereli gondolkodásunkat. Engem ráadásul a hatvan betöltésének napján szembesített ez a a dráma és a Móricz Zsigmond Színház előadása a magam sorskérdéseivel is. Sikerült-e az önmegvalósítás vagy végképpen minden elveszett s én is a közös olvasztótégelybe kerülök? Lassú lélegzetvételek

Köszönet érte Fazekas István rendezőnek, aki zseniálisan vette észre, hogy ez a kérdés nemcsak az egyén életében vetődik fel, hanem az egész nemzedékében is. Az előadás azért is kiváló, mert – némi iróniával fűszerezve – azt is megmutatja, hogy életünk legtartalmasabb időszakában, amikor érett férfiként a leginkább tehetnénk valamit, hogy megvalósítsuk önmagunkat, ekkor vagyunk a legunalmasabbak, s emberarc nélküliek.

Az első felvonásban Peer építkezik, feltérképezi maga körül a világot, a helyzeteket, az embereket és az érzelmeket. A harmadik részben pedig szembesülésre kényszerül. Gyáva ember lesz belőle, akiből eltűnik minden hősies szerep, már csak az életéért könyörög. Ülünk a Krúdy Kamarában, már eltelt három óra. Nézzük Horváth László Attila arcát, hallgatjuk fáradt érveit, s egy kicsit befelé figyelünk. Nem akarunk okosakat gondolni, még a lassú lélegzetvételek sem zavarnak mögöttünk, mert az foglalkoztat: mi végre is voltunk eddig, ha most a gomböntő cinikus félmosolyát is eltűrjük.

Fazekas István újrafogalmaz egy metaforát. Új fordításban nyújtja át Ibsen Peer Gyntjét, s azt mondja: menjetek haza, gondolkozzatok. Nem vagytok elég kisszerűek, sem magasztos hősök, nincsenek égbekiáltó bűneik, de nem vagytok ártatlanok sem. Olyanok vagytok, mint a többi ember. Mindnyájan a gomböntő műhelyében végezzük.

Nagy István Attila
Kelet-Magyarország



TALÁLKOZÁS A GOMBÖNTŐVEL

Ibsen művét vitte színpadra a Móricz Zsigmond Színház társulata Peer Gynt – tanköltemény három részben címmel.

A darab legelején megismerhetjük a léhűtő, semmirekellő, verekedős Peert, aki még a saját anyját is légből kapott történetekkel traktálja, képtelen igazat mondani. Az álomvilágban élő főszereplő családjától örökölte végtelen fantáziáját, és kiskorától legnagyobb álma, hogy egyszer császár lesz. Ez végigkíséri az egész művön át. A nőcsábászként feltűnő Peert is meglepetésként éri, hogy a gyengébb nem egyik képviselője megfogta őt. Megfogja, és nem ereszti élete végéig. Még akkor sem, mikor magára hagyja, s a titokzatos Görbe tanácsára hallgatva kerülőúton jár. Majdnem övé lett a manókirályság, csempészett négereket Afrikából, volt Próféta a törököknél, sőt egyszer még császárságát is meglelte. Mégsem okozott örömöt semmi. Sőt, inkább csalódás lett a vége. A misztikum és valóság határán ide-oda cikázó történetben egymást érik a kudarcok.

Élete végéhez közeledve pedig eljön hozzá a Gomböntő, s megtudja sorsát. Díszgombnak szánták a világon, de letört a füle, s ezért be kell hogy öntsék a többi selejttel együtt. Ez minden eddiginél jobban megrémíti Peert. Kiderül, hogy rosszul gondolta, amikor azt hitte, ő végig önmaga: hiszen egész úton csak önmagát kereste. Tiltakozása, időhúzásai, próbálkozásai sikertelenek, s végül csupán a szeretett nő menti meg. Visszatér az egyetlen lányhoz, aki iránt valaha is komolyan érzett valamit, aki mellett végre önmaga lehetett. S végül arra is rájött, hogy az egyenes út néha jobb, mint a görbe…

A Fazekas István – aki a Gomböntő szerepét is magára öltötte –, nehéz fába vágta a fejszéjét, amikor elvállalta ennek a nehéz műnek a rendezését. De kétség kívül jó választás volt Horváth László Attilát felkérni a főszerepre. Színészileg kiemelkedőnek tartom még Antal Olgát, aki Peer anyját játssza, valamint Petneházy Attilát, aki számos szerepben tűnik föl előttünk. A díszlet és a jelmez Paseczki Zsolt munkáját dicsérik, az elhangzó dalok szerzője pedig Olt Tamás volt.

Kovács Tünde
Indexkelet


Hello Dolly B1RM 2

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi