Katona Imre – Ruszt József

PASSIÓ

(Színpadi játék egy végzésben)

Az 1751., az 1752., az 1759. és az 1766. évi csíksomlyói misztériumok, valamint egy ismeretlen helyről származó XVII. századi passiójáték alapján.

Rendező: BAGÓ BERTALAN

Bemutató: 2010. március 27.



Szereposztás


Továbbá
Zenészek:
ANTAL ISTVÁN, BÍRÓ ISTVÁN, ROSKÓ BÉLA, DARÓCZI SÁNDOR, KERTÉSZ ANDRÁS


Látvány: VERECZKEI RITA
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Dramaturg: TASNÁDI ISTVÁN
Rendezőasszisztens: FÜLÖP ANGÉLA
Zene: HORVÁTH KÁROLY





A darab

A csíksomlyói ferences barátok lejegyzésében maradt az utókorra néhány két-háromszáz éves nagypénteki misztériumjáték szövege. Ezekből a szövegekből született ez a különleges szertartásjáték, melyet eredetileg az Universitas egyetemi színpad egykori produkciójához formált sajátos misztériumszínházzá Katona Imre és Ruszt József. Krisztus szenvedéstörténete itt valójában össznépi rituálé, melynek során egy alkotóközösség nemcsak a passiót jeleníti meg képekben, zenében, táncban, prózában, de azt a sajátos mágiát is megteremti, melynek során a közös játékból, átlényegülésből egyszer csak színház lesz. Emberek játszani kezdenek, mesélnek, figurákat, helyzeteket teremtenek – és miközben felidézik minden idők egyik legismertebb történetét, ők maguk is egy csoda, a képzelet erejével teremtett világ részeseivé válnak. A Csíksomlyói passió Jézus történetén túl a színház ősi misztériumába is beavat.
Az előadást a Független Színpad egyik alapító tagja, Ruszt József tanítványa, Bagó Bertalan rendezi.


RUSZT József (1937-2005)
Rendező. Kossuth- és Jászai-díjas rendező, érdemes és kiváló művész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagja. Az elmúlt évek egyik legnagyobb hatású, legeredetibb tehetségű, legizgalmasabban gondolkodó színházi rendezője. 1961-től 2004-ig közel kétszáz előadást állított színpadra. Legendás társulatépítő volt, híres színházi műhelyek fűződnek a nevéhez: a hatvanas években az ELTE egyetemi színjátszóival hozott létre nemzetközi sikert arató kísérleti előadásokat az Universitas Együttesben, majd Kecskeméten volt főrendező, a nyolcvanas években megalapította és vezette a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházat, 1990-ben megalapította a Független Színpadot.



Galéria


Fotók: Karádi Zsolt, Nagy Erzsébet



Kritikák

AZ EGYETEMES ÁLDOZAT MISZTÉRIUMA

A Passió a nagyszínpadon

Méltó módon ünnepelték a színházi világnapot Nyíregyházán: március 27-én volt a Passió premierje. Az emberiség legismertebb történetének bemutatása a színház alapvető sajátosságát idézte meg: a Jézus-történet a játszók és nézők közös élményében vált mélyen átélhetővé.

A Passió (szó szerinti jelentése: szenvedés) az evangéliumoknak a Jézus keresztre feszítésével kapcsolatos eseményeit elbeszélő része, illetve ezek előadása. A nyíregyházi bemutató a XVIII. századi csíksomlyói misztériumok szövegének Katona Imre és Ruszt József általi feldolgozásán alapult. (A textus verstani elemzése is izgalmas feladat lenne, hiszen a többnyire felező tizenkettesek közé olykor Balassi-strófák ékelődnek.) A Móricz Zsigmond Színház darabja a „csíksomlyói” jelzőt elhagyja a címből: a rendező, Bagó Bertalan ezzel a gesztussal akarta a látottakat eloldani az erdélyi gyökerektől, egyetemesebbé téve a történetet.

A csíksomlyói játékokról tudjuk, hogy azokat a Biblia nyomán tudós professzorok írták, s diákok adták elő, de csatlakoztak hozzájuk a csíki, gyergyói, kászoni vidékekről Csíksomlyóra sereglő emberek is. (E misztériumok aztán ferences barátok lejegyzésében maradtak az utókorra.) Az előadások során a diákság és a résztvevő nép együttesen idézték meg a jézusi sorsot, benne közös katarzist élve meg. (Így vegyülhetett a szövegben „szent és profán”: Bagó Bertalan rendezése jól érzékeltette e hajdani sajátosságot.)

A nyíregyházi Passió középkori jelmezei korábbra helyezik a játékot az eredetinél. A színpadon(látványtervező: Vereczkei Rita) középen egy körül kerített, homokkal felszórt tér (amolyan porond) látható; itt játszódnak a jézusi áldozat eseményei. Ide lépnek be a Passiót előadó személyek: jól elválik ezáltal a keresztre feszítés, valamint az azt előadó nép tere. Bagó rendezése a jelzésszerű eszközhasználat következtében mentes a Mel Gibson-féle sokkoló naturalizmustól. A szöveg az ember teremtésétől Jézus haláláig tartó cselekményívet tartalmaz: Lucifer ármánykodásának tulajdonítja Jézus megfeszítését. Az egyetemes gonosz s az egyetemes jóság és tisztaság összeütközése mögötti hatalomvágy, megvesztegethetőség,kapzsiság, árulás és erkölcstelenség időtlen históriája tanulságos módon mutatódik fel.

Bagó Bertalan kimunkált színészvezetése, tömörítő ereje, jelképes gesztusokra építő szimbolikája szép és erőteljes előadást eredményezett. (A passió műfaja a virágvasárnaptól nagypéntekig terjedő időszak történésit tárja a befogadó elé, s Jézus halálával ér véget. Az előadás követi ezt a rendet: kár, hogy nem utal a feltámadásra. Ennek elmaradása lehet koncepcionális: nincs megváltás…)

A Passió fegyelmezett csapatmunka eredménye. A színészek nagyrészt több szerepet játszanak egyszerre, valamennyi alaposan kidolgozott. Illyés Ákos ihletett ábrázolásában jól látható: a katonákból latrokká válók között megfeszített Jézus kezdettől fogva tudatában van sorsa valamennyi későbbi eseményének. Avass Attila lendületes Luciferként mozgatja az elaljasodásra hajlandó emberi gyarlóságot, míg Fellinger Domonkos Júdás árulásának motívumait éppúgy hihető közelségbe hozza, mint megérdemelt bűnhődésének pillanatait. Horváth Sebestyén Sándor Péter apostolként, Széles Zita Máriaként, Nagyidai Gergő első-, Pásztor Pál második-, Szalma Noémi harmadik farizeusként volt emlékezetes. Kiemelendő Tóth Károly Kajafás, Balogh Gábor Annás, Tóth Zoltán László Pilátus szerepében, illetve több figura megjelenítőjeként Jenei Judit, Rák Zoltán, Solti Csanád, Vaszkó Bence.

A Tasnádi István dramaturgiai közreműködésével létrejött előadás a misztériumjátékok hagyományaihoz hűen világdrámaként láttatja Jézus történetét. Az utolsó jelenetben nemcsak Poncius Pilátus „mossa kezeit”, hanem mindenki: ez a gesztus beszédesen vall arról, hogy a megfeszítés közös bűn. Az artisztikus záró kép, a tűz és víz között lebegő töviskorona az örök egyetemes áldozatra figyelmeztet.

Pár nap múlva Húsvét. Et ressurrexit tertia die.

Karádi Zsolt
Nyíregyházi Napló

VIDOR Fesztivál 2017

nagyszinpad szoro
kamara szoro

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi