(Thornton Wilder: A mi kis városunk)

HÁT AKKOR ITT FOGUNK ÉLNI

Rendező: FORGÁCS PÉTER

Bemutató: 2010. február 20.



Szereposztás


Továbbá
Zenészek:
PAVLISKÓ DIÁNA, DUDICS PÉTER


Látvány: FÜZÉR ANNI
Dramaturg: FARAGÓ ZSUZSA
Rendezőasszisztens: DANKÓ ISTVÁN


A darab

Színpadi játékélet, Thornton Wilder: A mi kis városunk című drámája alapján, nyomán, okán, szerkezetét felhasználva, figuráit átnevezve, módosítva, átszínezve, és az egészet áthelyezve az amerikai Grover's Corners-ből a magyarországi Nyíregyházára. S mindezt különféle utcán és könyvekben és interneten talált mondatokban elbeszélve.

Elindulunk reggel, fogat mosunk, elkésünk, nem késünk, délben tárgyalunk, ebédelünk, állunk az utcán, árulunk az utcán, este lefekszünk, vagy nem fekszünk le, karaokézunk, éjjeli műszakba indulunk,olvasunk, tanulunk, szerelünk, számítógépezünk, aztán szerelmesek leszünk, házasodunk és meghalunk...

Mind így csináljuk, mindannyian, Nyíregyházán, 2010-ben és vélhetőleg mindig, amíg világ a világ... A mi kis városunkban.



Galéria


Fotók: Karádi Zsolt, Nagy Erzsébet



Kritikák

MICI SZEMÉBEN AZ ÉLET

Színjáték múltról és jövőről a Krúdy Kamarában

A színház, a Hamlet óta tudjuk, rólunk szól. Akkor is, ha egykori figurákat szerepeltet, és akkor is, ha kortársakat. Az élmény hatványozottan jelenik meg, ha a színpad jelenideje és a nézőé egybeesik. Amikor önmagunkat látjuk. Amikor létrejön a találkozás egy fiatalemberrel. Amikor átlépünk a jövőnkbe, hogy láthassuk a múltat. Amikor a tér feloldódik az időben, az idő pedig elvész a térben.

A Móricz Zsigmond Színház új bemutatója, a Hát akkor itt fogunk élni című előadás azzal a nyugtalanító tapasztalattal szembesíti a befogadót, hogy a széttartó események, emberi sorsok, élmények, küzdelmek, szerelmek, töprengések, álmok, csalódások, félelmek, boldogságok és boldogtalanságok szükségszerűen, jóllehet sokáig elképzelhetetlenül, ám rendületlen makacssággal tartanak a halálba. A hamleti tartományba, ahonnan „nem tér meg útazó”. Hacsak a mű (egyik) hősnője, Halász Mici (Molnár Mariann) lehetőséget nem kap arra, hogy rövid időre visszatérjen onnan a múltjába. A gyerekkorába. Mi pedig, gyanútlan nézők, követjük őt, látjuk azt a jelentéktelen napot, 2001. szeptember 12-ét, a hatéves kislány hazatérését, a szülők szöszmötölését a mosdókagyló körül, s halljuk a rádióból, hogy terrortámadás érte Amerikát, ledőlt a két torony, ám itt, Halászék fürdőszobájában béke van, noha kizökkent az idő, ó kárhozat. Mici hiába szólongatja apját, Kakadut (Avass Attila) és anyját (Horváth Réka), azok nem látják őt, aki negyvenkilenc esztendősen távozott közülük, s már nem tudjuk, melyik időben is vagyunk, valami fojtogatót érzünk, az élet és a halál misztériuma szíven szorít, szemünk sarkából, hogy mások ne vegyék észre elérzékenyülésünket, halkan elmorzsolunk egy könnycseppet, amikor az élet teljességének felfoghatatlanságát panaszoló Mici megnedvesülő szembogarában visszacsillani látjuk az élet kihunyó fényeit. Mici az eltűnt időből átlép a megtalált időbe, visszamegy a múltból az öröklétbe, ahol már ott vannak néhányan, hajdani életének tanúi, részesei, segítői, ott vannak azok, akik valaha fontosak voltak számára, vagy éppen csak éltek, mellette, vele, körülötte. Bezárja maga mögött az ajtót, mi pedig tudjuk, hogy nemsokára követni fogjuk.

És abban a pillanatban, amikor ez megvilágosodik számunkra, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az átlagosnál jóval hosszabb előadás részesei vagyunk, amely a maga posztmodern sokszólamúságával, improvizációkon alapuló technikájával Thornton Wilder A mi kis városunk című, a maga idejében formabontó darabjának egyik lehetséges variánsa. (Ha úgy tetszik, olvasata.) Forgács Péter rendező és dramaturgja, Faragó Zsuzsa a mi kis Nyíregyházánk embereit mutatta meg a maguk olykor kacagtató, olykor sírnivaló mindennapiságában. (A játék nagyvonalakban követi Wildert, a túlvilágról történő visszatérés is az ő ötlete.)

Amikor Mici behúzza a múltból a jövőbe, a létből a nemlétbe nyíló ajtót, s mi ott állunk két idő között, háttal a gyerekkornak és arccal a halál felé, megértjük, hogy a díszlet nem panelház, hanem urnafal. (Nemcsak egy bérház lakóinak kisszerűségükben is izgalmas, mert kitűnő színészi munkával felépített, semmiségükben figyelemre méltó életdarabkáit láttuk, hanem egy kolumbárium múltja elevenedett meg előttünk. Füzér Anni fekete díszlete képes a panellakás és az urnafülke azonosítására.) Amikor Mici elmúlásában saját végzetünket, s szeretteinkét, rokonainkét, barátainkét látjuk (a premier napján két jó ismerősöm hunyt el), akkor hálásak vagyunk Forgács Péternek, hogy a darab – egyébként húzásra érdemes – első részében oly sok életvidám, groteszk pillanatot láttatott, oly sok nyíregyházi jellegzetességet vonultatott fel. (Mici búcsúszavai hallatán megbocsáthatónak, bár öncélúnak véljük Petri György hírhedt Apokrif című versének idecitálását.)

Forgács ötletekben bővelkedő rendezésének – olykor örkényi felhangokat is hallató – első fele a groteszk-ironikus komédia felé mutat, míg a (szintén rövidítést igénylő) második részben inkább a gondolkodtató attitűd erősödése észlehető. Mici (és a néző) időutazása következtében a nyíregyházi életmese a „Mi marad utánunk ötszáz év múlva?”, illetve a „Milyen sötétségben élnek az élő emberek!” töprengését fókuszba állítva általános létfilozófiai síkon válik értelmezhetővé: az eklektikus szövegek-dalok halmazából, az efemer történésszilánkokból emberiségdrámává kerekedik. Olykori didaxisa ellenére lételméleti távlatokra figyelmeztet. A Hát akkor itt fogunk élni valódi csapatmunka: Szalma Noémi, Antal Olga, Horváth Réka, Jeney Judit, Losonczi Katalin, Molnár Mariann, Széles Zita, Avass Attila, Balogh Gábor, Horváth Sebestyén Sándor, Illyés Ákos, Nagyidai Gergő, Olt Tamás, Pásztor Pál, Vicei Zsolt igazi közösségi színházat teremtett. Forgács Péter egyedi stílusú, sokféle regiszteren játszó rendezése, s különösen annak utolsó, a nézőteret túlvilággá avató, majd a megrendült publikum tagjait a múltba invitáló húsz perce olyan élmény, amely ritkán adatik. S ez visszadöbbent.

Karádi Zsolt
Nyíregyházi Napló

VIDOR Fesztivál 2017

nagyszinpad szoro
kamara szoro

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi