Jevgenyij Svarc

HÓKIRÁLYNŐ

(Mesejáték)

Fordította: Csoma Sándor

A MÓRICZ ZSIGMOND SZÍNHÁZ ÉS A BURATTINO BÁBSZÍNHÁZ KÖZÖS PRODUKCIÓJA

Rendező: PUSKÁS TIVADAR

Bemutató: 2011. december 3.



Szereposztás

  • HÓKIRÁLYNŐ / TANÁCSNOK: GERLE ANDREA
  • GERDA: BUDA MÓNIKA
  • KAY / IX. KELEMEN KIRÁLY / VARJÚ / RÉNSZARVAS: BÓTA GYULA
  • NAGYMAMA / HERCEGKISASSZONY / RABLÓLÁNYKA: SZATMÁRI ILDIKÓ
  • MESEMONDÓ / HERCEG ÚRFI / RABLÓVEZÉR: KEREKES JÁNOS


Látványtervező: PARÁDA ZSOLT
Bábkészítő: BUDA MÓNIKA, SZATMÁRI ILDIKÓ




Jevgenyij Svarc örököseinek engedélyével, az FTM és a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítésével jött létre.


A darab

Messze északon, ahol mindent hó és jég borít, és annyira hideg van, hogy egy szempillantás alatt megfagy még a tűz is, ott élt káprázatos jégbirodalma közepén a Hókirálynő. Nem csak a birodalma volt jégből, hanem a szíve is. És volt neki egy tükre. Ez a tükör minden szépnek és jónak a visszáját mutatta, a legapróbb hibákat pedig óriásira nagyította, egyszóval mindent elcsúfított és eltorzított. Egyszer aztán megparancsolta a szolgáinak, vigyék el a tükröt a világ minden tájára. A legszebb zöldellő mezőt főtt spenótnak mutatta, a legjobb embereket fertelmes arcúnak, s akinek csak egy egy szeplőcske aranylott az arcán, az is bizonyosan ragyásképűnek látszódott. Ám ennyi rútság sem volt neki elég, megparancsolta a szolgáinak, hogy vigyék fel a tükröt az égbe, gonosz tréfát űzni az angyalokkal, meg magával a Jóistennel is. És a szolgák már majdnem fel is értek, amikor hirtelen kicsúszott a kezükből a tükör, lezuhant a földre és millió, meg billió darabra tört szét. Ebből pedig még nagyobb baj kerekedett, mert a tükör szilánkjai - némelyik még kisebb volt a homokszemcsénél is - szétrepültek az egész világon. A tükör minden darabjának ugyanolyan gonosz ereje volt, mint magának az egész tükörnek. Ha valakinek egy ilyen kis szilánk a szemébe vagy a szívébe fúródott, az egy szempillantás alatt rideg és durva emberré változott.
Ezek a gonosz kis szilánkok még fontos szerephez jutnak Kay és Gerda életében…



Galéria


Fotók: Karádi Zsolt



Kritikák

MESE HÓRÓL, JÉGRŐL, SZERETETRŐL

A Hókirálynő története egyszerre beszél a gyermeki ragaszkodásról és a szeretetnélküliség hideg magányosságáról.

Különös varázsa van annak, ha a színpadon bábok és élő színészek együtt szerepelnek. Főleg akkor, ha a bemutató gyerekek számára készült. Ezért is dicséretes a Móricz Zsigmond Színház és a Burattino Bábszínház azon törekvése, hogy a legkisebbek számára közös produkciókat hozzon létre. A kicsik fantáziáját az efféle játékok sokkal jobban magukkal ragadják, mint a hagyományos báb előadások.

Örök emberi vonások

Jevgenyij Svarc (Andersen nyomán 1938-ben írott) Hókirálynő című darabja tág teret enged a befogadói fantáziának. A szöveg, illetve a cselekmény nézhető mesének, de felfogható nyilván szimbolikus játéknak is. A MŰvész Stúdióban előadott, nem egészen egyórás előadás úgy célozza meg a kicsinyeket, hogy a nagyobbak, sőt a felnőttek is érthetnek belőle. Svarc munkája rendelkezik a mesék közismert dramaturgiai elemeivel (konfliktus, keresés, próbatételek, küzdelem, megoldás: tanulságos, magasabb szintű visszatérés a konfliktus előtti állapotba). Kay és Gerda históriája örök emberi vonásokat tartalmaz: megvan benne a hatalom, a szeretet, a kaland, a nagyravágyás, a szelídség, a boldogság és a boldogtalanság, a meghittség és a rideg számítás, a jóság és a gonoszság is.

A gyerekek nyelvén

Svarc darabja Puskás Tivadar rendezésében elevenedett meg. A közkedvelt színművész már korábban, a Csizmás kandúr bemutatásakor is megmutatta, hogy igazán ért a gyerekek nyelvén... A Hókirálynő az ő kezében mindenki által élvezhető előadás lett: lendületét és báját éppúgy megőrizte, mint líráját és filozófiáját. (Nyilvánvaló, hogy az ifjú nézők legkevésbé ez utóbbit keresik majd benne.) Puskás hagyta érvényesülni a (látszólag) gyermeki történetben a mívesebb tartalmakat is. Az előadás jól kamatoztatta a MŰvész Stúdió adottságait. Paráda Zsolt látványterve mozgatható-tologatható paravánjaival és háttérvetítésével érzékletesen szolgálta a terek, egyben a hangulatok váltakozásait. A játék különlegessége az, hogy az ötletes bábokat a Burattino két művésze, Buda Mónika és Szatmári Ildikó tervezte.

Öröm és szánalom

Az egyenletes bábszínészi (Buda Mónika, Bóta Gyula, Szatmári Ildikó, Kerekes János) teljesítmények közül kiemelendő Buda Mónikáé: az ő árnyalatos alakításában igazán szívünkhöz nőtt a testvérét megszállottan kereső kislány, Gerda alakja. A címszerepet Gerle Andrea sokszínűen rajzolta elénk. Mivel ő formálta meg a torzképű Tanácsnokot is, a nehéz feladattal derekasan birkózott meg. Nemcsak boszorkányosan gonosz tudott lenni, hanem arra is képes volt, hogy érzékeltesse a Hókirálynő gyermek utáni vágyát. Egy-egy pillanatban megértettük őt, mert a szeretethiánytól s a magánytól lett jéggé a szíve. A Jevgenyij Svarc örököseinek engedélyével, az FTM és a Hofra Kft. közvetítésével létrejött, Puskás Tivadar rendezte előadás végén együtt örültünk a nagymamához visszatért gyerekekkel, miközben szántuk is az örökre a jég birodalmában rekedt királynőt.

Karádi Zsolt
Megjelent a Kelet-Magyarország 2011. december 16-i számában.


VIDOR Fesztivál 2017

nagyszinpad szoro
kamara szoro

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi