Onder Csaba – Antal Balázs

TIRPÁKIA TÜNDÉRKERT

(Zenés komédia bűnüggyel)

ŐSBEMUTATÓ

Rendező: LENDVAI ZOLTÁN

Bemutató: 2012. január 21.



Szereposztás


Továbbá:
BAJUSZ EMŐKE, CSONTOS NOÉMI, DUBROVKA TAMARA, MÉSZÁROS TÍMEA,POSTA JUDIT, VÁMOSI JUDIT, BUDAI NORBERT, HOLLÓ ARNOLD, KERTÉSZ ZSOLT, VARGA GYULA, VÁMOSI GERGELY

Zenészek:
DARÓCZI SÁNDOR, PAPP LEVENTE, PAVLISKÓ DIANA, RADVÁNSZKI TIBOR, TAR NIKOLETTA


Díszlettervező: HUSZTHY EDIT
Jelmeztervező: PÁLÓCZY MAGDOLNA
Konzultáns: SEDIÁNSZKY NÓRA
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Koreográfus: BÓBIS LÁSZLÓ
Rendezőasszisztens: FÜLÖP ANGÉLA
Ügyelő: LENGYEL JÁNOS
Súgó: KOVÁCS KATALIN


A darab

Nyírség, valamikor a múlt század elején. Futótűzként terjed el a városban a hír, hogy a színházban merénylet készül; egy fiatal, dúsgazdag polgárlány színésznő akar lenni; édesanyja mindent megtesz azért, hogy ezt megakadályozza; Krúdy Pál főkapitány fiatal famulusa, Szindbád, a nyírségi Arsène Lupin közben a saját szakállára nyomoz tovább, elsősorban munkaadója után; egy színtársulat a létéért küzd, s mindeközben hajmeresztő családi titkokra és összefonódásokra derül fény: medalionok és titokzatos alakok tűnnek el és fel, a múlt vérfagyasztó csontvázai dőlnek ki a szekrényből... Önálló társulatunk fennállásának 30. évfordulóját ünneplő első nagyszínpadi bemutatónk igazi csemege, mellyel még a nagy ínyenc mester, a művet ihlető Krúdy Gyula is elégedett lenne, hajmeresztő bűnügyi komédia, a legkacifántosabb szappanoperákat és a legagyafúrtabb krimiket is megszégyenítő fordulatokkal, a Krúdy-mitológia jellegzetes figuráival, hangulatával.



Galéria


Fotók: Karádi Zsolt



Fotók: Karádi Nóra



Fotók: Homonyik Csilla



Fotók: Nagy Erzsébet



Plakátterv: László Rita Emőke



Így készült…

WERKLi
Készítette: Nyíregyházi Televízió (Szerkesztő, vágó: Olasz Bertalan)



Kritikák

MINDEN VÁROSNAK VANNAK MESÉI

Ősbemutatóval ünnepelte a Móricz Zsigmond Színház az önálló nyíregyházi társulat születésének harmincadik évfordulóját. A nagyszabású Tirpákia Tündérkert szombaton azt bizonyította, hogy a színház él és élni akar.

A „zenés komédia bűnüggyel” műfaji megjelölésű játék Tasnádi Csaba felkérésére készült. Az Onder Csaba-Antal Balázs szerzőpáros magáévá tette a direktor kérését: olyan darab született, amely Nyíregyházáról, illetve a színházról szól, és „van eleje, közepe meg vége”. A Tirpákia Tündérkert a Nyíregyháza-mítosz új fejezete, amelyben valószínűtlen valószerűséggel keveredik valóság és mese, történelem és fikció. (Krúdy egyik 1924-es cikke veti fel az itt „mindenki tirpák” gondolatát.) A cím utalása nemcsak az író ama fél mondatára játszik rá, hogy egykor Nyíregyháza volt a világ közepe, hanem a Tündérkert óhatatlan móriczi összefüggéseket sejtet. (A cím felidézi az 1981. október 17-i premiert, a Csongor és Tündét is.) A Tirpákia posztmodern komédia, amelyben – miként az igényes műsorfüzet említi – (à la Esterházy Péter) „szó szerinti vagy torzított formában idézetek hangzanak el Krúdy Gyulától is”.

Fantáziadús rendezés

Az 1920-as évek elején játszódó mű középpontjában Mari néni (Pregitzer Fruzsina) áll: ő meséli el a nyíregyházi színház és színjátszás születésének édes-bús históriáját. Az ő csapongó emlékeiből áll össze a sokszálú (család)történet. Az első rész remek ötletek mellett néhol lelassul, s a vígjátékot, bohózatot, krimit, zenéjében operettet idéző világ majd a második felvonásban kap ismét erőre. Ekkor hallatlanul felpörög: ekkor kapcsolódnak össze a dramaturgiailag egybetartozó elemek, s lesz a játék boldog végre záródó, „jól megcsinált színdarab”.
Lendvai Zoltán fantáziadús rendezése mozgósította a Móricz Zsigmond Színház teljes szcenikai arzenálját. A több síkon futtatott történet forgószínpad után kiált, ám Lendvainál a szereplők és díszetek emelkednek-süllyednek is, a fénykavalkád és a zenei betétek (Kazár Pál) a teljeskörű szórakoztatás igényével lépnek fel. A háttérvetítésekkel gazdagított látványvilág (díszlet: Huszthy Edit, jelmez: Pálóczy Magdolna) eklektikájában követi a (műfaj)határokat átlépő alkotás textuális megoldásait. Lendvai Zoltán hagyja színészeit komédiázni, néhol a túljátszástól sem fogva vissza őket.

Színészek és mesék

A megjósolhatóan sikerszéria elé néző Tirpákia Tündérkert kiváló művészi feladatokat tartogatott. Pregitzer Fruzsina mellett mindenekelőtt Illyés Ákos mint rendőrkapitány, illetve Széles Zita mint Bergerné, Puskás Tivadar mint a Nyíregyházára került színidirektor, Jenei Judit mint a színésznővé lenni akaró Laura nyújtott emlékezetes alakítást. A kisebb szerepekben Vaszkó Bence, Pásztor Pál, Kuthy Patrícia, Tóth Zoltán László, Bárány Frigyes, Petneházy Attila, Varga Balázs, Gyuris Tibor és Munkácsi Anita járult hozzá a megérdemelt sikerhez.
Az intertextusokban bővelkedő, Csabai László regényét (Szindbád, a detektív) is segítségül hívó, a komédiaírás hagyományát kitűnően ismerő ősbemutató Mari néni (illetve Krúdy Gyula) szavait erősíti: minden városnak vannak meséi…

KARÁDI ZSOLT
Megjelent: Kelet-Magyarország, 2011. szeptember 27.



NYÍREGYHÁZA MÍTOSZA

Szeptember 24-én a Móricz Zsigmond Színház ősbemutatóval ünnepelte Nyíregyháza állandó társulatának harminc éves fennállását. Antal Balázs és Onder Csaba műve kifejezetten erre az alkalomra született a nyírségiekről a nyírségieknek. A Tirpákia Tündérkert valódi időutazás, amelyben a húszas évek Nyíregyházája elevenedik meg legendás alakjaival együtt. Lendvai Zoltán rendezése erőteljesen hozta a századelő bájos, nosztalgikus hangulatát: kávéházban időző urak, szöktetésre váró úrilányok, Sóstón időző szenzációéhes polgárság. Ismert helyszínek és nevek tűnnek fel, Krúdy-idézetek hangzanak el, szinte érezzük a Sóstó levegőjét, és talpunk alatt a nyírségi homokot. A történetben, amely Mari néni visszaemlékezésében kel életre, keveredik történelem és fikció. Szemtanúi lehetünk a színház születésének, pontosabban az első társulat megalakítási kísérletének, amelyet a városban nagy tiszteletnek örvendő Berger család históriáján keresztül ismerünk meg. A szerteágazó cselekményben egyéni drámákról és évtizedes titkokról hull le a lepel, miközben intenzíven folyik az ármánykodás, a nyomozás és természetesen elmaradhatatlanul szövődnek a szerelmi szálak. Huszthy Edit sokrétű, többfunkciós díszlete alaposan kihasználta a teret, és a forgószínpad adta lehetőségeket, amely nagyszerűen biztosította a helyszínek váltakozását, a színészi játékot tekintve pedig izgalmas ötleteknek adott otthont. A erőteljes színpadi képet a háttérben kivetített megsárgult régi képeslapok váltakozása fokozta. A figyelem folytonos fenntartásáról nem csak a furfangos fordulatok és a kifinomult, néhol ironikusba hajló humor gondokosodott, hanem az itt-ott felbukkanó dalbetétek is. Pregitzer Fruzsina a kedves, fecsegő Mari néni, Jenei Judit az elkényeztetett bankárlány, Széles Zita a folyton ostobaságokat fecsegő Bergerné, Pásztor Pál az éleseszű Szindbád, Puskás Tivadar a színidirektor Agárdy szerepében marad emlékezetes, de meg kell említenünk Kuthy Patrícia, Bárány Frigyes, Petneházy Attila, Illyés Ákos, Gyuris Tibor, Vaszkó Bence, Tóth Zoltán László, Munkácsi Anita és Varga Balázs hiteles alakítását is, akik egytől egyik szimpatikus figurákat formáltak.
A Tirpákia Tündérkert könnyed, szórakoztatni vágyó, szerethető előadás. Nem csak szellemesen helyre teszi a tirpák megjelölést, amelyet eddig többnyire csak pejoratív értelemben használtak, hanem bebizonyítja, ezen a vidéken is élnek értékek.

ERNEI JÚLIA



TIRPÁKIA TÜNDÉRKERT - AVAGY: HOGYAN ÉPÜL A TIRPÁK MÍTOSZ?

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház önálló társulata idén ünnepli 30 éves fennállását. Ez alkalomból egy ősbemutatóval léptek a közönség elé: a Tirpákia Tündérkert című, Zenés komédia bűnüggyel alcímet viselő darabbal, melyet nyíregyházi szerzők, A Vörös Postakocsi folyóirat szerkesztői, Onder Csaba és Antal Balázs, valamint a SZIRT írótársaság tagjai írtak Nyíregyházáról, nem csak nyíregyháziaknak.

Míg manapság a nagyvilágban többnyire a mítoszok lerombolása és a városi legendákkal való leszámolás divatos, Nyíregyházán épp ellenkező a helyzet: a helyi írók – tudatos vagy ösztönös lokálpatriotizmusból – mitikus múltat építenek a „tirpák fővárosnak”, s utcáit, tereit, épületeit teleszövik a múlt századelő félig valós, félig fiktív legendás történeteivel. A mítoszépítés Csabai László nagy sikerű novelláskötetével, a Szindbád, a detektívvel (Magvető, 2010) kezdődött. Csabai László alkotta meg Szindbád figuráját, aki nyárligeti gyökerekkel ugyan, de Bagdadban nevelkedett, s felnőttként detektívként tér vissza a városba. A száz évvel ezelőtti Nyárliget világa (melyben Nyíregyházára ismerhetünk) az ő nyomozásai során nyílik meg az olvasó előtt: a város és környéke megtelik az akkor élt esendő emberek szívfájdító, édes-keserű történeteivel. Onder Csaba és Antal Balázs, mikor Tasnádi Csaba igazgató-főrendező felkérésére a színdarab megírásába fogtak, úgy döntöttek, hogy e Szindbád-figura köré szövik a darab történetét. (A darab munkacíme Szindbád nyomoz Tirpákiában volt). Ezzel egyértelművé tették: a nyíregyházi kortárs írói körökben tudatos mítoszépítés, a „tirpák mítosz” (re)konstruálása folyik. S miért is ne? Ha „minden városnak vannak meséi” (Krúdy), akkor Nyíregyházának is legyenek. Ad absurdum: ha Róma identitását megteremthette egy eposz, miért ne adhatna ma is identitást Nyíregyházának az irodalom? Legyenek Nyíregyházának is mitikus figurái: Szindbádja, Barzó Palija, Rezeda Károlya, Bergernéje, s legyen legendás hellyé a Sóstó, a Luther-ház vagy a Vörös Tehén! Ironikusan is hangozhat mindez, s valóban, a darab nem nélkülözi az iróniát. Ám önirónia ez, mely tisztában van vele, hogy hősi múltat nem építhet magának. Az örök emberi esendőségben, a korlátoltságban, az önös érdekek vezérelte ambíciókban, a gerinctelenségben vagy éppen egy álmodozó kamaszlány naivitásában kell felfedeznie saját gyökereit. Az írói szándéknak és a sokszor sziporkázó színészi játéknak köszönhetően a színpadon mégis szerethetővé válnak ezek nagyravágyó, sunyi vagy végtelenül naiv figurák, ahogy kibomlik a történet. (Az öreg Krúdy Pál rendőrkapitányt alakító Illyés Ákos, az érdekember színidirektort, Agárdy Ignácot játszó Puskás Tivadar, a kisstílű Rezeda Kázmér színészt megelevenítő Tóth Zoltán László, a bájosan bunkó tirpák gazdát, Barzó Palit hozó Vaszkó Bence és a második felvonást szinte a „vállán vivő”, hisztérikus bankárfeleséget megformáló Széles Zita emlékezetes játékát emelném ki.)

A történet alapvetően a nyíregyházi színház és a színjátszás meg(nem)születéséről szól, családi bonyodalmakkal és egy kis bűnüggyel megfűszerezve. A zenés betétek a varieté, a karakteres, nem egyszer spontán gagekkel megtűzdelt színészi játék a börleszk, néhány színi megoldás az abszurd humor elemeit vegyíti a komédiába. Lendvai Zoltán egyszerre mértéktartó és fantáziadús rendezése alatt azonban ez a sokféleség mégis egységes marad, a színészek játéka nem válik túljátszássá, s a darab sem stílustalanná. Meg kell említeni a kitűnően alkalmazott, mozgalmas színpadi technikát, a terekkel való játékot, mely nem mindig öncélú: egy alkalommal a színpadi megoldásnak köszönhetően például hirtelen mi, a közönség kerülünk a kulisszák mögé, a függöny másik oldalára. Ez a megoldás találóan jeleníti meg, milyen furcsa játék is folyik a szemünk előtt. Színdarab készül a színdarabban, ám a kicsinyítő tükör képe nem egy végtelen belső világba vezet, hanem ránk vetül vissza. Mi vagyunk a közönség, ugyanakkor mi vagyunk a kulisszák mögött is.

Apropó, kulisszák mögött: a mű, mint mindenhol elhangzik, Tasnádi Csaba színházigazgató felkérésére készült, hogy „szülessen egy darab, ami ide íródik, általunk és rólunk”. A felkérés szándéka azonban nemcsak az ünneplés volt. Mentőöv is egyben a város színházától a város kulturális-irodalmi folyóiratának, A Vörös Postakocsinak, mely a darab jogdíjainak köszönhetően talán fenn tud maradni a víz felszínén még egy ideig. Mert semmilyen városnak nincsenek meséi, ha nincsenek mesélői. Az amatőr lelkesedés pedig kérdéses, hogy mire elég. A színházcsináláshoz legalábbis biztosan nem – ahogy a tirpák (tragi)komédia, a Tirpákia Tündérkert mutatja.

Onder Csaba – Antal Balázs: Tirpákia Tündérkert, ősbemutató, Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, 2011. szeptember 24.

KULIN BORBÁLA
Megjelent a www.kortarsonline.hu weboldalon és másodközlésben a Nyíregyházi Napló 2011. október 7-i számában.

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi