ALÍZ

(Nemszületésnapi mese)

Lewis Carroll meseregényei alapján írta Kardos Tünde

Rendező: HALASI DÁNIEL e.h.

Bemutató: 2012. december 1.



Szereposztás



Bábokat készítették: CSONKA ERZSÉBET, KALÓ ATTILA, KOSZORÚS ISTVÁN
(Harlekin Bábszínház)

Látványtervező: PARÁDA ZSOLT
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Dramaturg: KARDOS TÜNDE
A rendező munkatársa: APJOK RODICA


A darab

Lewis Carroll kotyvasztott 1865-ben egy remekművet, mely azóta is fortyog a kémcsőben, folyamatosan arra várva, hogy a gyermeki képzelőerő kirobbantsa, és vége nélküli meglepetéseket zúdítson mindenkire. Izgalom, kaland, ismeretlen. Megfejthetetlen gubanc, talányos tájak, és meghökkentő figurák. Ki ellenség, ki barát? Alízzal a képzelet játszik, vagy Alíz fantáziája hív minket is kalandra? Kövessük a kis vakmerőt… "Alíz, tied ez a mese, tegye gyöngéd kezed szép gyermekálmaid közé, miket emlékezet tart össze, mint hervadt csokort, mit zarándok szedett."



Galéria

Fotók: Karádi Zsolt, Homonyik Csilla


Kritikák

„Mi az élet, ha nem álom?”

„A gyermeknek mese kell!” – írta hajdan Bruno Bettelheim, a neves pszichológus. Mese kell: olyan, amely meglendíti a fantáziát, amely gyönyörködtet és megbabonáz.

Lewis Carroll, a sokoldalú író, aki egyszemélyben volt matematikus, anglikán lelkész és fotográfus, 1865-ben írta regényét, az Alice Csodaországbant. E méltán világhírűvé vált könyv nemzedékek olvasmánya volt, amelyből a nyíregyházi színház számára Kardos Tünde készített forgatókönyvet. A MŰvész Stúdióban bemutatott, csaknem hatvan perces produkció izgalmas kísérlet, amelyben színészek és bábok (azaz az előadók által mozgatott bábfigurák) elevenítik meg a hat éves kislány csodálatos kalandjait.

Ötletes látványterv

A rohangáló nyuszi után eredő Alíz olyan világba kerül, amelyben aztán végképp nem tudni, mi a valós és mi a fikció, de hát a mese már csak ilyen! Élénk fantázia nélkül nem kelnek életre a szereplők. Halasi Dániel rendező kitűnően ötvözi a Lewis Carroll-i nonszensz irodalom sajátos humorát és a gyermeki játékosságot. A kicsinyeknek szóló előadás azonban – miközben (Paráda Zsolt tervei nyomán) vizuális ötletekben bővelkedő látványt teremt – valószínűleg hosszúnak tűnik majd. A legkisebbek nézőként nemigen bírnak ki 45-50 percnél többet, főleg, ha a cselekmény viszonylag nehezen követhető. (De az is lehet azonban, hogy a magam felnőtt érzékelő rendszerében van a baj…)

Álom és ébrenlét határán

Az Alíz sokrétű feladatot kínált a játszóknak: Barta Éva, Rák Zoltán, Varga Norbert bábszínészként is bemutatkozott – és nem is akárhogyan! Barta Éva finom egyszerűséggel alakította a véletlenül a csodák közé került Alízt, Rák Zoltán pedig kedves bumfordisággal ruházta föl a gombját kereső nyuszit. Varga Norbert sokoldalúan jeleskedett az egyéb szerepek megformálásában, Munkácsi Anita emellett gyönyörű hangjával bájolta el a publikumot. Az Alíz álom és ébrenlét határán egyensúlyozó mese, amely maximálisan számít a szemlélő együttműködésére. A gyermekére és a szülőére egyaránt. S talán a felnőtt észreveszi benne azt a filozófiát is, amelyet a gyermek (természetesen) nem. És ez így van jól. „Mi az élet, ha nem álom?” – fogalmazott Lewis Carroll. Nézve Alíz kalandjait, csak akkor értjük őt, ha átérezzük az írói kérdés rezignációját.

Karádi Zsolt

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi