ALÍZ

(Nemszületésnapi mese)

Lewis Carroll meseregényei alapján írta Kardos Tünde

Rendező: HALASI DÁNIEL e.h.

Bemutató: 2012. december 1.



Szereposztás



Bábokat készítették: CSONKA ERZSÉBET, KALÓ ATTILA, KOSZORÚS ISTVÁN
(Harlekin Bábszínház)

Látványtervező: PARÁDA ZSOLT
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Dramaturg: KARDOS TÜNDE
A rendező munkatársa: APJOK RODICA


A darab

Lewis Carroll kotyvasztott 1865-ben egy remekművet, mely azóta is fortyog a kémcsőben, folyamatosan arra várva, hogy a gyermeki képzelőerő kirobbantsa, és vége nélküli meglepetéseket zúdítson mindenkire. Izgalom, kaland, ismeretlen. Megfejthetetlen gubanc, talányos tájak, és meghökkentő figurák. Ki ellenség, ki barát? Alízzal a képzelet játszik, vagy Alíz fantáziája hív minket is kalandra? Kövessük a kis vakmerőt… "Alíz, tied ez a mese, tegye gyöngéd kezed szép gyermekálmaid közé, miket emlékezet tart össze, mint hervadt csokort, mit zarándok szedett."



Galéria

Fotók: Karádi Zsolt, Homonyik Csilla


Kritikák

„Mi az élet, ha nem álom?”

„A gyermeknek mese kell!” – írta hajdan Bruno Bettelheim, a neves pszichológus. Mese kell: olyan, amely meglendíti a fantáziát, amely gyönyörködtet és megbabonáz.

Lewis Carroll, a sokoldalú író, aki egyszemélyben volt matematikus, anglikán lelkész és fotográfus, 1865-ben írta regényét, az Alice Csodaországbant. E méltán világhírűvé vált könyv nemzedékek olvasmánya volt, amelyből a nyíregyházi színház számára Kardos Tünde készített forgatókönyvet. A MŰvész Stúdióban bemutatott, csaknem hatvan perces produkció izgalmas kísérlet, amelyben színészek és bábok (azaz az előadók által mozgatott bábfigurák) elevenítik meg a hat éves kislány csodálatos kalandjait.

Ötletes látványterv

A rohangáló nyuszi után eredő Alíz olyan világba kerül, amelyben aztán végképp nem tudni, mi a valós és mi a fikció, de hát a mese már csak ilyen! Élénk fantázia nélkül nem kelnek életre a szereplők. Halasi Dániel rendező kitűnően ötvözi a Lewis Carroll-i nonszensz irodalom sajátos humorát és a gyermeki játékosságot. A kicsinyeknek szóló előadás azonban – miközben (Paráda Zsolt tervei nyomán) vizuális ötletekben bővelkedő látványt teremt – valószínűleg hosszúnak tűnik majd. A legkisebbek nézőként nemigen bírnak ki 45-50 percnél többet, főleg, ha a cselekmény viszonylag nehezen követhető. (De az is lehet azonban, hogy a magam felnőtt érzékelő rendszerében van a baj…)

Álom és ébrenlét határán

Az Alíz sokrétű feladatot kínált a játszóknak: Barta Éva, Rák Zoltán, Varga Norbert bábszínészként is bemutatkozott – és nem is akárhogyan! Barta Éva finom egyszerűséggel alakította a véletlenül a csodák közé került Alízt, Rák Zoltán pedig kedves bumfordisággal ruházta föl a gombját kereső nyuszit. Varga Norbert sokoldalúan jeleskedett az egyéb szerepek megformálásában, Munkácsi Anita emellett gyönyörű hangjával bájolta el a publikumot. Az Alíz álom és ébrenlét határán egyensúlyozó mese, amely maximálisan számít a szemlélő együttműködésére. A gyermekére és a szülőére egyaránt. S talán a felnőtt észreveszi benne azt a filozófiát is, amelyet a gyermek (természetesen) nem. És ez így van jól. „Mi az élet, ha nem álom?” – fogalmazott Lewis Carroll. Nézve Alíz kalandjait, csak akkor értjük őt, ha átérezzük az írói kérdés rezignációját.

Karádi Zsolt

VIDOR Fesztivál 2017

nagyszinpad szoro
kamara szoro

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi