Zalán Tibor

RETTENTŐ GÖRÖG VITÉZ

(Antik mesejáték)

Rendező: BERECZKI CSILLA e.h

Bemutató: 2013. március 2.



Szereposztás


TÁNCOSOK: DUBROVKA TAMARA, MARCSINÁK ANIKÓ, MÉSZÁROS TÍMEA, VÁMOSI JUDIT

ZENÉSZEK: KAZÁR PÁL, HOLIK ZSOLT, SOLTÉSZ ILDIKÓ, SUHANYECZ VIKTÓRIA


Látványtervező: LISZTOPÁD KRISZTINA
Zeneszerző: MÁRKOS ALBERT
Mozgás tervező: HEGYMEGI MÁTÉ e.h.
Dramaturg: FEKETE ÁDÁM e.h., FARAGÓ ZSUZSA
Ügyelő: Sárközi István
Súgó: Apjok Rodica
Rendezőasszisztens: Rajkó Balázs



Could not load widget with the id 117.

A darab

Thészeusz, az ókori görög mondavilágból ismert hős tizenhat évessé cseperedett, és minden vágya, hogy végre elhagyhassa szülővárosát, Troizént. Karddal és saruval felfegyverkezve felkerekedik, hogy meglátogassa atyját, a hős Aigeuszt a nagy Athén városában. A veszedelmes görög vidéken azonban különös és vérszomjas teremtmények állják útját. Thészeusznak túl kell járnia a vadorzók eszén és meg kell leckéztetnie őket, hogy atyjához eljutva az utolsó próbatételt is kiállhassa, és – mintegy ráadásul – szerelmére is rátaláljon. Zalán Tibor antik meséjében a gyermekként útjára induló főhős számos kalandon keresztül, a szemünk előtt válik azzá, amivé válnia hivatott: rettentő görög vitézzé.



Galéria

Fotók: Karádi Zsolt, Karádi Nóra, Homonyik Csilla
Plakátterv: László Rita Emőke



Kritikák

Nem rettentő, de vitéz és görög

Thészeusz, a Rettentő mindenkinek túljár az eszén, mindenkit legyőz, még a Minótauruszt is. És elnyeri a szerelmet. Aztán mehetünk haza.

Zalán Tibor művének, a Rettentő Görög Vitéznek címszereplője Thészeusz, a tetteiben legfeljebb Héraklészhez, illetve Akhilleuszhoz hasonlítható hérosz. Plutarkhosz szerint életének akadnak valós és mesés elemei is: Zalán ez utóbbiakból építette meg darabját. A mítoszi sugallat az ő színpadán fenségét veszti, az alakok csengő-bongó, szójátékoktól duzzadó, néhol igen kimódolt verssorokban beszélnek. A „rímhányó Romhányi”-stílusban fogalmazott dialógusokat az idősebb nézők élvezik, a gyerekek számára ellenben bizonyára aligha érthető, miről is szól ez a félig antik, félig modern akármi.

Mosolyt fakasztani

A Fekete Ádám és Faragó Zsuzsa dramaturgiai közreműködésével készült szövegkönyv Bereczki Csilla lendületes rendezésében elevenedett meg a Móricz Zsigmond Színházban. Az előadás a legfiatalabb közönségnek szólt, azonban kétséges, hogy éppen az ő számukra érthető-e az, amit látnak. Ami a históriából felfogható, az a megpróbáltatásokat sikeresen kiálló, olykor ostoba, olykor taszító ellenfelein diadalmaskodó hős kalandos útja. A szellemes figurák közül kiemelkedik Gyuris Tibor Prokrusztésze, Tóth Zoltán László Szkirónja, Horváth Réka Öregasszonya és Széles Zita Ariadnéja. Az alakokra a túlrajzolás jellemző. Mesejáték esetében helyénvaló dolog ez, így is akar a színház mosolyt fakasztani a kicsinyekből. A gyermekek nyilván hálásak a humorral és széles gesztusokkal megfestett figurákért: Vaszkó Bence mint Koca és mint Teknősbéke, Vicei Zsolt pedig mint a Minótaurusz szerez vidám perceket a kicsiknek. Horváth Sebestyén Sándor Thészeusza erős és furfangos. Rettentőnek ugyan nem rettentő, de görög, és vitéz, s kellőképpen leleményes, hovatovább szerethető.

Ezer szerencse

A nyíregyházi premier érdekessége Márkos Albert zenéjén és Lisztopád Krisztina látványtervén túl a mozgástervező Hegymegi Máté munkája. A jelmezek és a mese, valamint a szöveg és a tánc kontrasztja azonban nem segíti a megértést. A felnőtt jól szórakozik Zalán Tibor játékos megoldásain, ellenben a célközönség tagjai, az alsó tagozatos nebulók vélhetően inkább a hangsúlyozottan felnagyított elemeket kedvelik majd. A mesében minden lehet: Thészeusz tizenhat évesen válhat szuperhőssé, aki előtt nincs akadály. Ezer szerencse, hogy Ariadnénál ott van a fonál. Különben mi lenne velünk?

Karádi Zsolt

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi