Tasnádi István

SZIBÉRIAI CSÁRDÁS

(Zenés romantikus játék)

ŐSBEMUTATÓ

Rendező: TASNÁDI CSABA

Bemutató: 2015. április 25.

Az előadás hossza szünettel együtt: kb. 2 óra 15 perc

 

Szereposztás


Továbbá:
Bajusz Emőke, Csontos Noémi, Dubrovka Tamara, Horváth Kíra,
Márföldi Bea, Nagy Noémi, Vámosi Judit, Végvári Boglárka,
Andrásdi Tibor, Belme Bence, Borók Péter, Györki Zsolt
Holló Arnold, Joó Tibor, Kertész Zsolt, Kozma Dániel,
Száraz Dávid, Tamás Attila, T-Laforest Csaba,
Vámosi Máté, Vámosi Gergely


Jelmeztervező: CSÍK GYÖRGY
Grafikai tervezők: BÁNKI ÁKOS és SZÖLLŐSI GÉZA
Koreográfus: LADÁNYI ANDREA
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Dramaturg: SZOKOLAI BRIGITTA
Koreográfus asszisztens: VÁMOSI JUDIT

Ügyelő: LENGYEL JÁNOS
Súgó: KOVÁCS KATALIN
Rendezőasszisztens: FÜLÖP ANGÉLA



A produkció Kalmár Péter és a KasKal Film Kft. engedélyével jött létre.


  • kellekcigaretta


A darab

A Csárdáskirálynő az egyik leggyakrabban játszott magyar operett, de vajon tudta-e,

– hogy a komolyzenésznek induló Kálmán Imre így vélekedett saját munkásságáról?

„Tudom, hogy egy fél partitúraoldal Liszttől többet ér, mint az én eddigi összes operettem és azok, amiket még csak ezután írok majd. De azt is tudom, hogy ez a fél oldal szellemileg magasan álló közönségkoncentrátumot igényel, és ez mindig csak csekélyke része a színházba járóknak.”

– hogy, nem sokkal az után, hogy Kálmán Imre elkezdett dolgozni új operettjén, kitört a világháború, és Kálmán abbahagyta a komponálást?

„Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.” Egyéves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai Bad Ischlben, és végül itt fejezte be az operettet.

– hogy a bécsi bemutatóra 1915. november 13-án került volna sor a Johann Strauss Színházban?

November 13. egyébként péntekre esett, és a babonás Kálmán kérte az igazgatót, Millert, hogy ne aznap mutassák be darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett. Az időpont azonban mégis eltolódott, mert Jozef König, az egyik főszereplő berekedt, így a premierre végül november 17-én került sor.

– hogy technikai szabadalom is fűződik a Csárdáskirálynő létrejöttéhez?

Beöthy László, a magyar bemutató helyszínének, a Király Színháznak a tulajdonosa, ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.

– hogy soha operett kiállítására annyi pénzt nem költöttek Budapesten, mint amennyit Kálmán új művére?

 

– hogy ezt követően az operett elindult világhódító körútjára?

1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.

– hogy az I. világháború alatt kormányzati szinten is támogatták a színházba járást?

„A színházra jelentőségteljesebb szerep hárul, mint valaha: feladata a nemzeti erő és bizalom fenntartása, valamint, hogy az agyonzaklatott, agyoncsigázott idegeket néhány órára elzsongítsa és narkotizálja.”

– hogy mindez nem maradt a tömegekre hatástalan? hogy a Vígszínház 350 ezer, a Király Színház 320 ezer nézőt fogadott?

„Hosszú éveken belül nem volt annyi táblás nézőtér, annyi sikeres bemutató és annyi színészi siker Budapesten, mint az elmúlt színházi esztendőben!” – lelkendezett a Magyar Színpad egyik cikkírója 1916-ban.

– hogy több mint háromszáz színészt soroztak be 1915-ben?

A fogságba került katonák polgári foglalkozásuktól függetlenül igyekeztek magukat lefoglalni, illetve másokat szórakoztatni a frontvonalak mögött: tábori színházakat szerveztek, volt, ahol egyszerre négy társulat is működött. A díszleteket, a kellékeket, a ruhákat maguk készítették el vagy szerezték be. Ilyen előadás során adták elő többek közt a Csárdáskirálynét a Magyar Tábori Színház tagjai 1919 novemberében Szibériában, Krasznaja Rjecskában. Természetesen a női szerepeket is férfiak játszották; a kottákat, dalszövegeket emlékezetből jegyezték le. Egy másik, 1921-ben létrehozott előadás célja az volt, hogy a még mindig hadifogságban sínylődők hazajövetelét elősegítse, másrészt pedig, hogy a közönség megismerje azok munkáját, akik távol hazájuktól kulturmissziót teljesítettek a magyar színházi élet megismertetéséért.
A Csárdáskirálynét több táborban is adták annak idején, volt, ahol 30 előadást is megért.
Folklór lett belőle.

(Színházi Élet 1921. május 22-28.)



Galéria


Tervezte: László Rita Emőke



Fotók: Karádi Nóra



Fotók: Karádi Zsolt



Fotók: KulturSzalon – Kundri Tamás



Fotók: Miló Adrienn


TOVÁBB AZ ELŐADÁS PRÓBAFOTÓIHOZ >>>


Kritikák

A lányok Szibériában is angyalok

A kitűnő előadás sajátos átmenetet képez a teátrális és a filmes megjelenítés között.

Sok van, mi csodálatos, de a Csárdáskirálynő… Nos, Kálmán Imre operettje minden idők legnépszerűbb zenés alkotása. Nyíregyházán is kasszasiker volt (és lesz…) Lesz, mert Tasnádi István új – az első világháború kitörésének, s a mű bemutatásának századik évfordulója tiszteletére született, megtörtént eseményeken, visszaemlékezéseken alapuló – munkája az említett darab élet-megtartó hatását demonstrálja.

Dráma és kacagás

Tasnádi Csaba a Csárdáskirálynőt 2007 tavaszán rendezte meg Nyíregyházán. Az új változat az eredeti keresztmetszeteként, foglalataként, egyben paródiájaként is értelmezhető. Csakhogy, amíg a rendező nyolc esztendővel ezelőtt „komolyan vette” Kálmán Imrét, addig a Szibériai csárdás a maga reális abszurdjával csábította arra, hogy az általa dirigált játék a hadszíntérre hurcolt, ott fogságba esett férfiak nyomorát s túlélésre törekvését egyszerre idézze. A jól adagolt feszültség, a megható pillanatok, a harsány kacagást generáló táncok, a drámai képsorok, továbbá az ismert dallamok (zenei vezető: Kazár Pál) élvezetes produkcióvá állnak össze.

Mindig bombasiker

Tasnádi István többnyire rövid jelenetekből építkező, hatásos párbeszédeket alkalmazó zenés romantikus játéka (dramaturg: Szokolai Brigitta) a „színház a színházban”, illetve a „színház a háborúban” toposzára épül. Történetében a rabok a beígért szabadulás reményében eljátsszák a Sylvia címen ismert operettet, amelyben természetesen férfiak alakítják a női szerepeket. (Az effajta „átlényegülés” mindig bombasiker: különösen, ha a nézők olyan remeklésekkel találkoznak, mint Nagyidai Gergő, Gulácsi Tamás vagy Horváth Sebestyén Sándor alakítása…) Tasnádi Csaba a rendkívül sok helyszínen játszódó, fordulatos históriát Bánki Ákos és Szöllősi Géza hallatlanul asszociatív videografikáinak segítségével teszi mozgalmassá. A hagyományos díszleteket csak minimális mennyiségben alkalmazó bemutató így sajátos átmenetet képez a teátrális és a filmes megjelenítés között.

Minden veszedelmen keresztül

A Szibériai csárdás lenyűgözően lendületes előadás, amely (egy-két dramaturgiai egyenetlensége ellenére) zajos sikerre számíthat. Ennek biztosítéka – Ladányi Andrea koreográfiája mellett – Jenei Judit, István István, Tóth Zolka, Rák Zoltán, Fellinger Domokos, Nyomtató Enikő, Varga Norbert, Horváth László Attila, Varga Balázs, Kameniczky László, Horváth Réka kiváló alakítása. És elsősorban a két főszereplő, Kuthy Patrícia és Illyés Ákos minden veszedelmen keresztül egymásra találó szerelmes párja, akik elhitetik velünk: A lányok, a lányok, a lányok angyalok…

Karádi Zsolt

VIDOR Fesztivál 2017

nagyszinpad szoro
kamara szoro

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi