HÍREK$type=ticker$cat=0$cols=3$hide=page-home

Át a falon - beszélgetés a fordításról Upor Lászlóval

2019. december 13-án kerül bemutatásra a Tengeren című előadás, a Krúdy Kamaraszínpadon. Egy mocskos humorú és mégis csodaszép karácsonyi színdarab kegyelemről, gyötrelemről, családról és olyan adósságokról, amelyeket mindannyiunknak le kell rónunk végül. 

A tizenhat éven felülieknek szóló előadást Göttinger Pál rendezi, Kálid Artúr vendégszereplésével, Upor László bravúros fordításában.

Upor László dramaturg, műfordító (Fotó: Szokodi Bea)

Hogyan találkoztál a drámával?
A szerzőt ismertem – fordítottam egy másik darabját, A gát címűt, amit Csíkszeredában játszottak is. McPhersonnak az volt az első ”drámaszerű” drámája, az tette őt igazán ismertté. Volt előtte több érvényes kísérlete, amelyek feltűnést keltettek a színházi világban, ám ezek csak monológ-sorozatok voltak színházi helyzetek nélkül. A gát után elolvastam még pár szövegét, és annyiban maradtam Conorral, hogy érdekes szerző, akit figyelni kell. Taps, függöny. Aztán egy rendező szakos fiatalember, aki részben az én közreműködésemmel hosszas hónapokat töltött Londonban, hazatérése után lelkesen közölte, hogy az út az egész életét megváltoztatta, és hogy van itt ez a bizonyos ír darab, amiről a szakdolgozatát írná. Kezembe nyomta a szöveget, és felkért, hogy legyek a konzulense. Így kezdtem el foglalkozni a jelen McPherson-opusszal. A hallgató egy koncepcióvázlatot dolgozott ki arról, mi is lenne, ha megrendezhetné a drámát Magyarországon. Sokat beszélgettünk róla, mígnem ott ültünk az államvizsgán nagy komolyan egy nagy komoly asztal két oldalán, és én nagy komolyan föltettem neki a kérdést – miután a dolgozata egy része arról szólt, hogyan tört bele a bicskája a fordításba –, vajon ha valóban színre vihetné a darabot, kivel fordíttatná le. Ő csuklóból azt felelte: „Hát kivel?! Veled.” Rettenetesen elvörösödtem, mert természetesen nem ezt akartam kiprovokálni, hanem hogy beszéljen a szöveg természetéről, és arról, hogy ez milyen kultúrájú fordítónak felelne meg. Akkor ennyiben maradtunk, majd a harmadik felvonás következett, amikoris ez az egykori hallgató (Göttinger Pál, persze) egyszercsak fölhívott, hogy lenne itt ez a dolog: a Bárkán rendezné a darabot, és tényleg fordítsam le. Azonnal beköltözött a szívembe a jeges rémület, hiszen második felvonásunk középső jeleneteiben – midőn az a bizonyos szakdolgozat íródott – arról próbáltam őt meggyőzni, hogy ezt a drámát lehetetlen magyarra átültetni.

Milyen aggályaid voltak?
Csak a szokásos. Ami ilyenkor szerintem minden fordítóban felmerül. Egyrészt, hogy ez ugye eleve lefordíthatatlan. Másrészt: ha lefordítható, akkor biztosan nem én leszek az, aki ezt meg tudja csinálni. Harmadrészt: ha mégis képes vagyok rá, mennyi minden marad, amit mégsem sikerül megoldanom. Az egyik legnagyobb nehézség a konkrét nyelvi probléma – hogy egy nagyon erősen helyhez kötött dialektust át lehet-e emelni bármilyen más nyelvbe. A másik az ezzel szorosan összefüggő kulturális kérdés, azaz hogy mindaz, ami a nyelv körül, illetve a nyelven túl van – a rengeteg kimondott és ki nem mondatott kulturális utalás –, mit jelenthet a magyar olvasó vagy néző számára.

Ez általános fordítói probléma, vagy ebből a szempontból a Tengeren speciális szöveg? 
Ez általában így van, de valószínűleg minden fordítónak más okoz nehézséget egy-egy szöveg kapcsán. Én azt gondolom – leszámítva az absztrakt, illetve a kizárólag univerzális nyelvi panelekből felépülő drámák szélsőséges eseteit –, hogy a fordítás mindig halálugrás. A legegyszerűbbnek tűnő szöveg harmadik mondatánál is hasra eshet az ember abban, hogy ezt vagy azt csak azon a nyelven, csak abban a nyelvi közegben és csak azon az absztrakciós szinten lehet úgy mondani: más nyelven, más emberek szájából, más absztrakciós szinten teljesen másképp működik.

Az nem könnyített a helyzeten, hogy kortárs szerzőről van szó?
Ennek vannak előnyei és hátrányai is. Kortárs szerzőt, ha szerencsénk van, föl lehet hívni, le lehet vele ülni egy kávéra (vagy sok sörre), mélyen a szemébe nézni, és megérteni, hogyan gondolkodik. A második legszerencsésebb esetben ugyanezt meg lehet tenni valakivel, aki őt személyesen ismeri vagy ugyanabból a közegből származik. Ez hatalmas előny, és akkor még ott a lehetőség, hogy az ember közvetlenül is megismerheti magát a közeget. A mai Írországba, ha nem is könnyen, de eljuthat az ember, beülhet azokba a bizonyos kocsmákba, beszélhet azokkal az emberekkel, akikről a szereplőket mintázták – ilyen értelemben közelebb lehet kerülni a darabhoz. A klasszikusokkal ezt nem tudjuk megtenni, viszont annak megvan az a mérhetetlen előnye, hogy a szövegeket eltávolítottabb helyzetben olvassuk/halljuk. Mivel a klasszikus művektől nem várjuk el, hogy egy valóságos és ismerhető konkrét világból szólaljanak meg, a fordító is szabadabban bánhat a nyelvvel.

A Tengeren szereplői a mai ír köznyelvet beszélik?
Semmiképpen nem elemelt-stilizált nyelven beszélnek, noha van benne egyfajta sűrítettség – de ez színpadi szöveggel nem is lehet másképp. A moziban a vetítés és a képkivágás eltávolít, a real time illúziója a filmes műfajban mégis meg tud valósulni: elvileg elképzelhető, hogy leteszi az ember a kamerát egy pontra, ami előtte lejátszódik, az azonos önmagával, és „tiszta” valóságként fogadjuk el. A színházban ezzel szemben elképzelhetetlen a nem-sűrítés és a valóságtól való nem-eltávolodás: hogy valaki teljességgel és kizárólag „önmaga”. (Vannak persze kivételek, de ezeket soroljuk mondjuk a performansz műfajába.) A sűrítés a színpadi elemek mindegyikében megjelenik, így a nyelvben is. Amennyire ezen belül realistának nevezhetünk egy nyelvi közeget, úgy és annyira a Tengeren nyelve az. Minden szereplő a mai beszélt nyelven szólal meg, illetve vannak kisebb „poétikus” kitérők, de ezeket a vargabetűket is a Dublin mellett élő, valóságos figurák teszik, nem pedig kreált hősök.

Említetted a darab helyhez kötött dialektusát. Ez az ír nyelv egyik helyi változatát jelenti, vagy pedig azt, hogy maga az ír az angol egy speciális nyelvjárásaként jelenik meg?
Írországon belül is létezik több dialektus, de összességében véve „az” ír az angol egyik nagyon karakteres változata. A fordítók ezzel különféleképpen próbálnak megküzdeni. Ha az írt valamilyen „ízes” magyar nyelvjárásként fordítjuk, ingoványos talajra lépünk, mert olyan színt, olyan kulturális hátteret adunk hozzá a szöveghez (a darabhoz!), ami eredetileg nem sajátja. Van aki úgy dönt, hogy teremt a szereplőinek egy egészen új nyelvet. Én azt vallom, a fordító legyen a lehető legkevésbé feltűnő. Fontos, hogy ezek a szereplők a saját közegükben természetesen használják a saját dialektusukat, ami csak a kívülről jövő fülének idegen. Ha mi ezt nyelvi sziporkákkal elfurcsítjuk, kreálunk hozzá egy elképzelt nyelvet, az nem közelít ahhoz a világhoz, amelyben a darab játszódik, hanem eltávolít tőle. Olyan, mintha a szereplők nem is a maguk anyanyelvét beszélnék. Ilyenkor a szöveg elválik a figuráktól és a helyzettől, és nem azt a feladatát teljesíti be, amit kellene. Elvész belőle az, ami egy dialógust drámaivá tesz, és a mondatok nem a szituációt élik és mozgatják tovább, hanem magáról a nyelvről és a fordítói bravúrról kezdenek szólni. Arról, hogy a fordító milyen remek fordulatokkal tudja mulatságossá vagy szánandóvá tenni a figurákat.

Ezek szerint, ha valaki Angliában írül beszél, annak nincs negatív konnotációja.
Az angolszász nyelvi közeg sokféleségének köszönhetően nincs egyetlen „domináns” köznyelvi dialektus. De a saját(os) nyelvhasználat megkülönböztető funkciója sokkal erőteljesebb és differenciáltabb, mint nálunk – a beszédmód alapján pontosan ”belőhetjük”, ki kicsoda és honnan jött. Ha Angliában színpadra állítanak egy darabot, a jellemábrázolás nagy részét kapásból el lehet hagyni, mert ahogyan a szereplő megszólal, rögtön elárulja, milyen kulturális közegből származik, és ez nagyban meghatározza a cselekvés-módját is. Nem arról van tehát szó, hogy ha valaki ír (vagy bármilyen más azonosítható) dialektust beszél, akkor az különös, mulatságos vagy szánalmas, hanem arról, hogy pontosan tudhatjuk róla, kicsoda. Ez az ábrázolási szint magyar színpadon szinte biztosan elvész.

A darabbeli szereplők mindegyike egy nyelvjárást beszél?
A legtöbb szereplő ugyanazt a nyelvet használja – az egyik kicsit bátrabban, a másik kicsit bátortalanabbul. Van, aki pazarul variálja a szellemesebbnél szellemesebb fordulatokat, és élvezi, hogy milyen nagy hangon tud nagyokat mondani; úgy tekeri-facsarja a kifejezéseket, hogy látszik, mekkora örömet okoz neki a beszélés. A többi ebben gyávább, mégis nagyjából ugyanazon a nyelvi skálán mozognak. Van azonban egy szereplő, aki idegen ebben a közegben, de ide akar tartozni, illetve ide tartozónak akarja mutatni magát. Az ő beszédében van egy kis „csúszkálás”, ha úgy tetszik, egy költőibb, absztraktabb, elvontabb réteg keveredik a földhözragadtsággal. Bonyolítja a helyzetet, hogy az a figura, akinek a bőrébe belebújik, maga is kicsit a társai fölött áll.

Nyelvileg mi jellemző a szereplők beszédére?
„Hogyan beszéljünk kevés szóval gazdagon”.

A kacifántos káromkodásokra gondolsz?
Nem, a káromkodás csak ragasztója ennek a nyelvnek, vagy mondjuk a karton, amire rá vannak applikálva a szavak. Az érződik, hogy te élvezted ezeknek a fordítását. Ha az ember kicsit jobban figyel, észreveszi, hogy a káromkodásokban finoman el(r)ejtett szavak tulajdonképpen a titokzatos szereplőre mutatnak, és a nyelvi humor játékosságával felvezetik a darab misztikus, elvont, poétikus rétegét. Lehet, hogy egy egészen picit csaltam, és olyat csináltam, amit másnál én magam is elítélek. De talán mégsem feltűnő. Kicsit én is úgy voltam, mint a Richard nevű szereplő, aki halálosan élvezi, hogy ő még olyanabbat tud mondani, és a maga módján óriási verbális fölényre tesz szert. Pici jutalomjátékokat próbáltam minden szereplőnek adni, de egyáltalán nem a darab eredeti nyelvével és szellemiségével ellentétesen. Én is megtaláltam a magam élvezetét benne, és azt éreztem, a szereplők is élvezik, hogy így beszélhetnek. Ez jó érzés. Végül is lehet álszent mód tagadni, de mégiscsak én tanítottam meg őket magyarul.

A fordítás során adódott-e olyan probléma, aminek kapcsán megkerested a szerzőt?
Nem, McPhersont nem ismerem személyesen. Mázlista vagyok, mert egyébként sok szerzővel egészen jó a kapcsolatom, vele még nem találkoztam. Az eredeti produkció dramaturgja jó barátom, beszélgettünk is, de ettől függetlenül meglepő gyorsasággal szűkült az olyan problémák köre, amelyekhez külső segítségre lett volna szükség. És maradt a belső problémáknak az a szép nagy köre, ahol az ember pontosan tudja, mit kellene megoldania, csak nem találja a módját.

Mik voltak ezek? Én egy olyan változatot olvastam, amelynek a címlapján az szerepelt, hogy „Tengeren – még mindig munkacím”.
A címet sokáig kerestem. Az angol seafarer szó szerint tengerészt jelent, ám nem ez a lényeg, hanem hogy egy nagyon ismert óangol költemény címével azonos (a vers mellesleg – mint ez a darab – a dermesztő magányról is szól). Ha holnap összeütök egy drámát, és azt írom rá: Az apostol, teljesen mindegy, hogyan kötődik az elbeszélő költeményhez, a cím mindenkinek behoz valamilyen plusz jelentést, akár olvasta Petőfit, akár nem. Viszont ha magyarul azt mondom, hogy „tengerész”, akkor a csíkos pólóra és a matrózsapkára asszociálunk. Olyan címet kellett tehát találnunk, amiben benne van a tenger mérhetetlen távlata és szélessége, de eszünkbe juttatja a magányt, a számkivetettséget is. Ez az egyszerű szó: tengeren talán – remélem – elég sokat hordoz ebből.

Milyen verziók voltak még?
Volt egy időszak, amikor elkezdtem Ajvazovszkij- meg Turner-képekben gondolkodni, és hatalmas melodramatikus hullámokat, szeleket, tajtékot meg ködöket verbálisan belekeverni abba a bizonyos bödönbe – de sehogy se tudtam kibékülni ezekkel a bombasztikus címekkel. Viszonylag későn, majdnem a darab végén kapunk magyarázatot arra, miért ez a darab címe. A cím egyik funkciója mindig az, hogy az előadás egy bizonyos pontján a néző a homlokára csapjon, és összeálljon neki a kép. A másik funkciója pedig az, hogy még mielőtt bemenne a színházba, legyen valami fogalma arról, milyen világú darabot fog látni.

Volt-e más olyan kifejezés, amiről azt hitted, hogy nem lehet lefordítani? Vagy amiről utólag azt érezted, hogy nem sikerült maradéktalanul megoldanod?
​Rengeteg, mint mindig. De aztán valamire jutunk egymással, a szöveg meg én – általában. Az ember tudja és mérlegeli, hogy adott választással milyen jelentéseket, színeket veszít, ehhez képest próbálja megtalálni az optimális megoldást. Ha van. A darab egy döntő motívumához „sajnos” duplafenekű nyelvi játék kötődik. A titokzatos Mr Lockhart (aki maga az ördög) kerek perec közli Sharky nevű hősünkkel, hogy a lelkéért jött, és még ma este átviszi őt a falon – szó szerint „through the hole in the wall”, azaz „a falban lévő résen át”. Csakhogy amikor Sharky veszít a döntő pókerjátszmában (ami azt jelenti: bizony, itt a vége), azt mondja, elmegy pénzt kivenni „from the hole in the wall”, azaz a bankautomatából – az angol szlengben ugyanis ezt is így hívják. Lehetetlen feladatnak tűnt: azzal mégsem riogathat az ördög, hogy átviszi valakinek a lelkét a bankautomatán, csak azért, hogy fél órával később, amikor Sharky pénzért indulna, minden „a helyére kerüljön”. Erre azt a zseniális kényszermegoldást szültem, hogy kettéválasztom azt, ami egyben úgysem működik: egyrészt Lockhart továbbra is át akarja vinni Sharkyt „a falon”, másrészt a bankautomata legyen a helyiérdekű végállomásán. Így aztán rendkívül fenyegető kétértelműséggel előre lehet vetíteni: „Végállomás, kiszállás, nincs tovább” – ésatöbbi. Szépen kidolgoztam ezt a változatot, a rendező egy darabig örömmel elfogadta, aztán fanyalogni kezdett, mire én bosszús lettem, de kénytelen voltam más javaslattal előállni – ami végül sok gondunkat oldotta meg egycsapásra. Sok incifinci szálat jobban egybesodort. Azt hiszem. Mindenesetre az a fránya automata átköltözött a kikötőbe, ahonnan szépen, szomorúan, magányosan el lehet hajózni azon a bizonyos tengeren.


Miklós Melánia interjúja, amely a Hajónapló 2008/5. számában jelent meg, az azóta már nem létező Bárka Színház kiadásában

$show=search





















ELŐADÁSAINK$type=slider$meta=0$label=0$rm=0$sn=0$count=999$show=home

$show=label





















Nyíregyháza$show=home

További híreink$type=three$cate=0$author=0$comment=0$count=99$rm=0$snippet=0$meta=0$show=home

Név

1981-től korábbi bemutatók listája,1,1981/1982-es évad,8,1982/1983-as évad,8,1983/1984-es évad,9,1984/1985-ös évad,12,1985/1986-os évad,12,1986/1987-es évad,14,1987/1988-as évad,10,1988/1989-es évad,10,1989/1990-es évad,11,1990/1991-es évad,10,1991/1992-es évad,12,1992/1993-as évad,8,1993/1994-es évad,11,1994/1995-ös évad,11,1995/1996-os évad,11,1996/1997-es évad,11,1997/1998-as évad,9,1998/1999-es évad,7,1999/2000-es évad,8,2000/2001-es évad,9,2001/2002-es évad,8,2002/2003-as évad,11,2003/2004-es évad,10,2004/2005-ös évad,10,2005/2006-os évad,9,2006/2007-es évad,12,2007/2008-as évad,11,2008/2009-es évad,11,2009/2010-es évad,13,2010/2011-es évad,15,2011/2012-es évad,13,2012/2013-as évad,1,2013/2014-es évad,14,2014/2015-ös évad,15,2015/2016-os évad,12,2016/2017-es évad,12,2017/2018-as évad,13,2018/2019-es évad,14,2019/2020-as évad,13,9-től 5-ig,5,a balek,18,a dzsungel könyve,4,a három kismalac,1,a hülyéje,1,a kék bolygó,6,a kék pék,2,a keresztapa,1,a kis hableány,11,a kisfiú meg az oroszlánok,1,a manó,8,a név carmen,11,A név: Carmen,2,a púpos,1,a repülő egér,3,a rózsák háborúja,13,aase-díj,1,ady endre,1,ájlávju,1,albert éva,1,állati színjáték,5,antal bálint,1,antal olga,12,apjok rodica,1,arany-metszés,7,aranyceruza,1,aranykalapács-díj,1,asszony asszonynak farkasa,17,Áts Zoltán,1,avass attila,29,az egérlyukból,5,bagó bertalan,1,bajomi nagy györgy,2,bajor lili,2,bajusz emőke,4,bajzáth péter,3,baksa imre,1,bal józsef,7,balfácánt vacsorára!,9,balikó tamás,1,balla annamária,1,Balla Eszter,1,balogh béla,5,balogh gábor,14,bánhidi krisztián,1,bánki zsolt,1,bárány frigyes,44,barta éva,3,bartus gyula,1,bata hajnalka,1,bede-fazekas szabolcs,5,bemutató,1,Bencs irodalom,2,Bencs László Emléklap,1,bencs villa,39,bende kinga,3,benedek miklós,2,berki antal,4,bérlet,3,bérletek,2,bérletszünetek,1,betegség miatt elmarad,2,bíró kriszta,1,blaskó balázs,2,bob herceg,13,bora gábor,1,bóta gyula,1,botos bálint,2,bozóky istván,4,Brighelle-díj,1,buda mónika,2,budai norbert,4,budai zsófia,8,carmen,1,carpedignem,1,castel felice,1,casting,2,chicago,21,chován gábor,2,czeizel gábor,1,cziffra krisztina,2,czikéli lászló,1,czvikker lilla,4,csabai judit,1,cseke szabolcs,1,cselényi nóra,1,csenterics ágnes,1,cserna antal,2,csík györgy,1,csiki zsolt,1,csikos sándor,13,csizmadia tibor,1,csoma judit,6,csontos noémi,4,csorba ilona,15,csutkai csaba,1,daróczy sándor,1,darvasi lászló,1,Debreczeny Csaba,1,delila,4,dengyel iván,1,dévai péter,1,dézsi darinka,16,díj,2,díjak,1,diótörő herceg,3,díszletterv,1,dobó kata,1,dóczy péter,1,domonkos péter,1,don carlos,18,dragomán györgy,2,dubrovka tamara,1,dudics gábor,1,dumaszínház,1,dunai károly,1,egger géza,3,égi társulat,1,egressy zoltán,1,egyed attila,7,elmeredt,1,előadásaink,19,előadások,1,emilia galotti,1,enigma,1,enyedi éva,1,erdős borcsa,1,ernei júlia,1,éry-kovács zsanna,8,etikett,1,évadterv,3,évadzáró,1,ezeregyéjszaka,3,eztrád,2,fábián gábor,5,fábián józsef,2,faragó zsuzsa,1,farkas lászló,1,farsangi flamenco fiesta,1,fazekas istván,13,fehér andrás,1,fehér balázs benő,7,fekete ágnes,1,fekete györgyi,1,fekete istván,3,fekete réka thália,2,felhőfi kiss lászló,1,fellinger domonkos,26,ferencz krisztina,1,fesztival,1,film,1,fodor katalin,1,fon gabi,1,forgách andrás,2,forgács péter,6,főfőnök,1,földi lászló,9,fridrik noémi,27,fritz györgy,1,függöny fel,1,fülöp angéla,6,für anikó,1,gaál erzsébet,9,gábos katalin,7,gados béla,25,galambos péter,1,gáspár tibor,19,gazsó györgy,13,geday mária,2,gellért péter,6,gerbár tibor,4,gerle andrea,19,gogol,1,gosztola adél,21,gönczy ágnes,1,göttinger pál,25,grosschmid erik,1,gubik petra,1,gulácsi tamás,32,gulyás anna,4,gyarmathy ágnes,1,gyenge katalin,4,gyerekeknek,4,gyilkosság meghirdetve,14,gyuricza istván,1,gyuris tibor,39,háda jános,1,halasi dániel,10,halpern és johnson,1,hamupipőke,8,hanganyag-archívum,1,hargitai iván,6,harlekin bábszínház,1,harsányi sulyom lászló,4,hartmann teréz,5,hável lászló,1,hegymegi máté,1,heisenberg,3,hello dolly,2,hetey lászló,30,hírek,212,hírlevél,1,holik zsolt,1,holl istván,4,holló arnold,3,holokauszt,1,honti györgy,3,horgas péter,1,horváth csaba,1,horváth illés,7,horváth istván,8,horváth julianna,3,horváth lászló attila,83,horváth margit,32,horváth réka,22,horváth sebestyén sándor,23,horváth viktor,9,Horváth Zsuzsa,1,húsvét,1,illatszertár,22,ilyés róbert,3,illyés ákos,41,információ,14,interjú,83,istván istván,8,ivo krobot,3,jancsó miklós,1,játék,2,Jean Cocteau,1,jegyek,3,jenei judit,47,jordán tamás,1,jósa andrás múzeum,2,jótékonyság,2,józsa bettina,2,józsa imre,1,jövőre veled ugyanitt,2,juhász györgy,18,juhász istván,1,kalucsni,15,kamara,5,kameniczky lászló,14,karádi zsolt,2,kardos tünde,4,kasvinszki attila,3,kaszás gergő,2,katona gábor,3,katona lászló,1,katona zoltán,2,kazár pál,6,kelet színésze,2,képek,17,képzelt riport egy amerikai popfesztiválról,2,kerekes éva,1,kerekes lászló,9,keresztes attila,9,keresztes sándor,4,keresztes tamás,2,kertész zsolt,3,keszég lászló,4,kiállítás,1,kiemelt,2,kirják róbert,16,kis-kovács gergely,1,kiss diána magdolna,1,koblicska kálmán,14,kocsis antal,12,kocsis gyöngyvér,1,kókai mária,1,kokics péter,4,kollonay zoltán,2,Kolonits Klára,1,koltai m gábor,8,kompár valéria,1,kónya merlin renáta,10,korcsmáros gábor,2,korognai károly,1,koroknai sándor,2,korompai vali,2,korompay vali,1,kosik anita,31,kovács kata,1,kovács katalin,1,kovács patrícia,2,kováts dénes,1,kováts istván,3,kováts vera;,3,kövek,2,kövér judit,12,kövesdi lászló,1,közérdekű,1,krámer györgy,4,kritika,8,krizsán zoltán,1,Krúdy,1,Krúdy Gyula-díj,1,Krúdy Kamara,8,kulisszajárás,1,kuthy patrícia,54,kútvölgyi erzsébet,1,kutyaharapás,2,ladányi andrea,6,lakatos máté,9,lass bea,1,lászló lili,8,lászló rita emőke,1,leenane szépe,7,lencsés istván,1,lendvai zoltán,7,léner andrás,2,léner péter,7,lengyel istván,5,letölthető havi műsorok,1,limerick,2,losonczi katalin,11,macbeth,13,magyar éva,1,magyar kultúra napja,1,magyar színházak fesztiválja,1,magyar teátrumi társaság,1,majoros zoltán,1,majzik edit,2,mándi erika,1,marcsinák anikó,2,marketing,1,martinkovics máté,11,maszmók afrikában,7,máthé eta,16,matkócsik andrás,1,matolcsi marianna,3,mátonffy mária,1,mátrai lukács sándor,2,mátrai tamás,10,matuz jános,1,mátyus stefánia,1,megyeri zoltán,9,mensáros lászló,3,mese,1,meseautó,26,mesél a bécsi erdő,2,mester edit,4,mészáros árpád zsolt,17,Mészáros Máté,1,mészáros péter,1,mezei zoltán,3,mi és ők,2,miklósi erika,1,mikulás furfangja,4,mikuláshajó,1,mirr-murr kalandjai,2,mohácsi jános,7,molnár csaba,1,molnár erika,10,molnár lászló,1,molnár mariann,14,móricz zsigmond,1,móricz-gyűrű,1,MOST FESZT,2,mucsi zoltán,5,munkácsi anita,19,munkatársak,2,műsorváltozás,1,Művész Stúdió,6,művészasztal,6,művészstúdió,2,nádas péter,1,nagy andrás lászló,3,nagy karina,3,nagy péter,1,nagy róbert,1,nagyidai gergő,46,nagypál gábor,1,nagyszínpad,4,nemzeti színház,1,nézőművészeti kft,2,nívódíjak,13,novák eszter,2,novák jános,1,nyitott ablak,1,nyitrai lászló,3,nyolc nő,1,nyomtató enikő,10,olajos gábor,4,olt tamás,22,olvasópróba,13,operett,1,Orlai,1,orlai produkció,12,orosz anna,3,orosz helga,7,orpheum madams,3,oscar,14,osztovits levente,1,Örökös tag,1,örökös tagok,21,pálffy kinga,1,palicz eszter alma,2,pankotay éva,1,pankotay istván,3,pankotay péter,2,paráda zsolt,1,Párterápia,3,pásztor pál,12,pásztor zoltán,1,perjési hilda,4,petényi ilona,3,petneházy attila,45,Pierrot-díj,1,piroska és a farkas,1,pitz katalin,1,polgár péter,1,portik györffy andrás,4,poszt,8,pótlás,1,prah,1,pregitzer fruzsina,70,premier,4,prima díj,1,próba,1,prométheuszról,1,púpos lovacska,1,puskás tivadar,51,radvánszki tibor,1,Rahmanyinov,2,rajkó balázs,1,rák zoltán,39,rékasi károly,6,rendezők,12,réti szilvia,4,rettenetes szülők,9,réz judit,3,róbert gábor,5,rólunk,6,rosta sándor,1,rózsakert szabadtéri színpad,8,rudas istván,2,rusznák adrienn,1,saárossy kinga,2,safranek károly,13,sajtótájékoztató,6,salamon suba lászló,6,sándor júlia,24,sárkányölő krisztián,1,sárközi istván,3,sás péter,2,scherer péter,2,schlanger andrás,12,schmidt sára,7,schulteisz gábor,1,sediánszky nóra,30,sherlock holmes,6,sikerek díjak,1,silló sándor,2,simon kornél,4,simon mari,5,simon ottó,1,simor otto,1,simor ottó,15,sipos balázs,1,sirály,1,sirkó eszter,6,sógornők,1,solti csanád,1,somló gábor,1,somogyi nikoletta,1,spaits rita,1,spartacus,1,srankó éva,1,staub viktória,1,stettner ottó,10,szabadtéri mozi,1,szabadtéri nyár 2019,12,szabadtéri színpad,3,szabó k istván,2,szabó kimmel tamás,1,szabó márta,35,szabó máté,6,szabó tamás,1,szabó tünde,30,szabó zoltán,4,szakács tibor,1,szakály viktória,1,szalai kriszta,1,szalay bence,1,szalma noémi,9,szalma tamás,3,szántó sándor,1,szatmári ildikó,1,szegedi dezső,1,szegezdi róbert,6,székhelyi józsef,2,széles zita,38,szeli ildikó,2,szente vajk,14,szervét tibor,1,szigeti andrás,24,szikszai rémusz,10,szilágyi tibor,1,színészek,46,színészház,1,színház,1,színházak éjszakája,4,Színházi bestiák,4,színházi versenyprogram,1,színházunk története,1,színpadi munkatársak,1,szokolai brigitta,2,szőcs artur,5,szűcz edit,1,szvrcsek anita,4,Tamás Attila,5,tamás kinga,1,támogatói információ,1,tanár úr kérem,2,táncfarsang,27,tanulmány a nőkről,1,társulat,25,tasnádi csaba,29,taurin trauma,2,telefondoktor,2,telihay péter,3,tenczler tímea,1,tengeren,4,térey jános,1,Thália Színház,2,tóth károly,51,tóth miklós,8,tóth sándor,2,tóth szilvia lilla,3,tóth zolka,33,tóth zoltán lászló,1,török imre,1,trokán anna,1,trokán péter,1,tucker andrás,1,túri lajos,4,tündér lala,1,tűzkő sándor,1,új honlap,1,ullmann mónika,3,upor lászló,1,úri muri,1,urmai gábor,12,ügyviteli munkatársak,1,vajda jános,6,vámosi gergely,1,vámosi judit,7,vámosi máté,3,vándor éva,1,varga balázs,8,varga fekete kinga,1,varga norbert,8,varga péter,1,várj míg sötét lesz,1,varjú olga,25,varosmajor,1,varsa mátyás,1,vas-zoltán iván,1,vaszkó bence,12,véber tímea,3,végh zsolt,5,venczli zóra,1,vendégművészek,16,vennes emmy,8,venyige sándor,2,verebes istván,7,vereckei rita,1,vezetőség,1,vicei zsolt,11,vida gábor,2,vidám bérlet,6,Vidéki Színházak Fesztiválja,2,videó,27,videóajánló,4,vidor,12,VIDOR 2019,2,VIDOR Fesztivál,13,VIDOR zsűritag,4,világszép nádszálkisasszony,2,virtuális séta,1,vitai andrás,2,vizkeleti zsolt,1,vlahovics edit,2,vőlegény,2,vuk,1,wéber kata,2,zeke edit,1,zenés VIDOR nyár 2019,12,zubor ágnes,19,zsigmond emőke,6,Zsoldos Bálint,1,zsótér sándor,2,
ltr
item
Móricz Zsigmond Színház: Át a falon - beszélgetés a fordításról Upor Lászlóval
Át a falon - beszélgetés a fordításról Upor Lászlóval
https://1.bp.blogspot.com/-wK_VoQihBaQ/XdefG_UdNNI/AAAAAAAAa-U/btA5vjmF0eANL5S5FIcsXkPY4T45o_enQCLcBGAsYHQ/s400/upor.jpg
https://1.bp.blogspot.com/-wK_VoQihBaQ/XdefG_UdNNI/AAAAAAAAa-U/btA5vjmF0eANL5S5FIcsXkPY4T45o_enQCLcBGAsYHQ/s72-c/upor.jpg
Móricz Zsigmond Színház
http://www.moriczszinhaz.hu/2019/11/at-falon-beszelgetes-forditasrol-upor.html
http://www.moriczszinhaz.hu/
http://www.moriczszinhaz.hu/
http://www.moriczszinhaz.hu/2019/11/at-falon-beszelgetes-forditasrol-upor.html
true
6325755384628304489
UTF-8
Összes cikk betöltve. Nem találtunk ilyen cikket. TOVÁBB Tovább... Válasz Válasz visszavonása Törlés By Címlap OLDALAK CIKKEK Összes HASONLÓ CIKKEK Címke Archívum KERESÉS Összes cikk Nem találtunk ilyen cikket. Címlapra vasárnap hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vas h k sze cs p szo január február márciu április május június július augusztus szeptember október november december jan feb márc ápr május jún júl aug szept okt nov dec épp az imént 1 perce $$1$$ minutes ago egy órája $$1$$ hours ago tegnap $$1$$ days ago $$1$$ weeks ago öt hétnél régebben követők követés EZ PRÉMIUM TARTALOM Megosztás mindet másol mindet kijelöl mindet kimásoltuk Can not copy the codes / texts, please press [CTRL]+[C] (or CMD+C with Mac) to copy