Pregitzer Fruzsina a szerepei révén anyaként is hasznos tanácsokat kap olykor, legyen szó filmforgatásról, avagy színházi előadásról.
Nemrég láthattuk a moziban A Sátán fattya című megrendítő opusban, amelyiknek nem egy jelenetét a Sóstói Múzeumfaluban vették fel. A Zsigmond Dezső által rendezett alkotás egyebek mellett a „málenkij robot”-ra elhurcoltaknak állít emléket.
– A beregi kis faluból 1944 őszén elvitték a férfiakat „egy kis munkára” – nyilatkozta lapunknak a Móricz Zsigmond Színház Jászai Mari-díjas művésze. – Néhány asszony a 16 éves Tóth Esztivel együtt utánuk megy, hogy ételt vigyen számukra, s megsürgesse a hazatérésüket. Orosz katonák kiemelik a lányt a többiek közül, és megerőszakolják. A rettenetes traumától sújtva tér Eszter vissza, ráadásul kiderül, a bűncselekmény következményeként teherbe esett. Hiába figyelmeztetik a környezetében élők, megszüli a nem kívánt babát. A háború után visszatér a vőlegénye, akinek az édesanyját játszom. Bár szeretik a fiatalok egymást, én nem „ilyen” lányt akarok menyemnek, hanem „érintetlent”, ezért mindent elkövetek, hogy távol tartsam őket egymástól, ami a boldogtalanságukhoz vezetne... Magam is egyedül nevelem az egy szem fiamat; tudom, nem könnyű a döntés, de ha egy anya szereti a gyermekét, engedi, hogy a saját útját járja.
Fruzsina életének egyik meghatározó, felejthetetlen alakítását nyújtja a Leenane szépe című darabban, amelyikben ugyancsak egy anyaszerepben láthatjuk. Ennek a próbafolyamata is egyfajta „tükörbe nézés”, felfedezés volt számára, hiszen azt a „karaktert”, akit játszik, kicsit mindig magából hozza a felszínre. Azért nem akarja az ír asszony, hogy a negyvenéves lánya – elhagyva őt – megtalálja a boldogságát, mert fél egyedül, a másik két gyermeke már elköltözött, így csak Maureen maradt vele. Nem vette tudomásul: az élet rendje, hogy a gyermekek a saját útjukat járják, hiszen „nemcsak gyökereket adtunk nekik, de szárnyakat is, s hagynunk kell őket „elrepülni”, ha azt akarják.” Az Asszony asszonynak farkasában is egy anyát alakít, aki nem nézi jó szemmel a gazdag firenzei családból származó menyét, s jóslata beteljesedik... Fruzsina nagy örömmel figyeli a vele együtt szereplő tehetséges fiatalok játékát, például László Liliét és Martinkovics Mátéét.
– Az elmúlt hetekben nagy izgalommal készültünk Schiller Don Carlosának premierjére, ami március 10-én volt a Nagyszínpadon – folytatta. – Egy újrafordított, mához közelített és az eredeti öt felvonásnál rövidebb változatot mutattunk be. Bármelyik korszakban, akár napjainkban is tetten érhető a darabban található játszmarendszer, amiben van hatalmi harc, szerelem, féltékenység, intrika... Olivarez hercegnő vagyok benne, aki egyfajta „protokollfőnök”, kézben tartja a dolgokat, s folyton az etikett betartására figyelmezteti a környezetében lévőket. A korabeli Európa legnagyobb hatalmú spanyol uralkodójának, II. Fülöpnek az udvarában játszódik a történet. A király feleségül vette az első házasságából származó fia menyasszonyát, Valois Erzsébetet. A francia hölgy kénytelen volt a két uralkodócsalád akaratának engedelmeskedve hozzámenni ahhoz, akit nem szeret. Közben Németalföld szakítani akar a spanyol fennhatósággal. Megérkezik az udvarba Posa márki, a szabadságeszme híve, de a többit majd megtudják a nézők az előadásból.
Szerző: Sz. Kántor Éva
Forrás: Nyíregyházi Napló
Nemrég láthattuk a moziban A Sátán fattya című megrendítő opusban, amelyiknek nem egy jelenetét a Sóstói Múzeumfaluban vették fel. A Zsigmond Dezső által rendezett alkotás egyebek mellett a „málenkij robot”-ra elhurcoltaknak állít emléket.
– A beregi kis faluból 1944 őszén elvitték a férfiakat „egy kis munkára” – nyilatkozta lapunknak a Móricz Zsigmond Színház Jászai Mari-díjas művésze. – Néhány asszony a 16 éves Tóth Esztivel együtt utánuk megy, hogy ételt vigyen számukra, s megsürgesse a hazatérésüket. Orosz katonák kiemelik a lányt a többiek közül, és megerőszakolják. A rettenetes traumától sújtva tér Eszter vissza, ráadásul kiderül, a bűncselekmény következményeként teherbe esett. Hiába figyelmeztetik a környezetében élők, megszüli a nem kívánt babát. A háború után visszatér a vőlegénye, akinek az édesanyját játszom. Bár szeretik a fiatalok egymást, én nem „ilyen” lányt akarok menyemnek, hanem „érintetlent”, ezért mindent elkövetek, hogy távol tartsam őket egymástól, ami a boldogtalanságukhoz vezetne... Magam is egyedül nevelem az egy szem fiamat; tudom, nem könnyű a döntés, de ha egy anya szereti a gyermekét, engedi, hogy a saját útját járja.
SZÁRNYAKAT IS ADUNK A GYERMEKEINKNEK
HERCEGNŐ A DON CARLOSBAN
– Az elmúlt hetekben nagy izgalommal készültünk Schiller Don Carlosának premierjére, ami március 10-én volt a Nagyszínpadon – folytatta. – Egy újrafordított, mához közelített és az eredeti öt felvonásnál rövidebb változatot mutattunk be. Bármelyik korszakban, akár napjainkban is tetten érhető a darabban található játszmarendszer, amiben van hatalmi harc, szerelem, féltékenység, intrika... Olivarez hercegnő vagyok benne, aki egyfajta „protokollfőnök”, kézben tartja a dolgokat, s folyton az etikett betartására figyelmezteti a környezetében lévőket. A korabeli Európa legnagyobb hatalmú spanyol uralkodójának, II. Fülöpnek az udvarában játszódik a történet. A király feleségül vette az első házasságából származó fia menyasszonyát, Valois Erzsébetet. A francia hölgy kénytelen volt a két uralkodócsalád akaratának engedelmeskedve hozzámenni ahhoz, akit nem szeret. Közben Németalföld szakítani akar a spanyol fennhatósággal. Megérkezik az udvarba Posa márki, a szabadságeszme híve, de a többit majd megtudják a nézők az előadásból.
Szerző: Sz. Kántor Éva
Forrás: Nyíregyházi Napló
.jpg){kind=small}
