Kiváló színházművészeti tevékenységükért az országból mindössze nyolcan kapják meg évente a Jászai Mari-díjat. Az idén Szabó Márta, a Móricz Zsigmond Színház művésze is átvehette e rangos elismerést.
Ez az évad sikerekben bővelkedett számára, hiszen decemberben Aase-díjban részesült, amit a hazai színjátszás epizódszerepeinek legjobb megformálói kapnak, nemzeti ünnepünk tiszteletére pedig március 13-án Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtotta át neki „a legnagyobb magyar tragikáról” elnevezett díjat. – A Don Carlos főpróbahetén kaptam meg az ünnepségre szóló meghívót – nyilatkozta lapunknak Márta. – Egy rövid szünetünk volt, épp csak „átfutottam” a sorokon, és azonnal felhívtam az édesanyámat azzal a figyelmeztetéssel, hogy ne vegye készpénznek, hátha csak félreolvastam valamit. A próba után újraolvastam a levelet, s most már kezdtem elhinni, mindez igaz. Az ünnepséget a Pesti Vigadóban rendezték. Kedves ismerősöket fedeztem fel a díjazottak között. A Miskolcon játszó Harsányi Attilát, akivel együtt voltam stúdiós a Nemzetiben és az Arany János Színházban, a szombathelyi társulat tagját, Bajomi Nagy Györgyöt szintén régóta ismerem, mellettem pedig Tenki Réka ült, akivel dolgoztam a Katona József Színház egyik előadásában.
Nagyon jóleső érzés volt Márta számára, hogy a Móricz Zsigmond Színház vezetői javasolták őt a díjazásra, meghatotta, hogy a kollégái szinte nála is jobban örültek az elismerésének, s azt mondták, nagyon megérdemelte. Művészünk keményen küzdött ezért a pályáért. Többszöri jelentkezésre sem vették fel a főiskolára, öt éven keresztül volt stúdiós, s már nagyon várt a csodára. Ez meg is érkezett: Verebes István szerződtette Nyíregyházára 1995-ben. Gyönyörű hat év után Pesten a Bárkában három évadon át játszott, majd tíz év „szabadúszás” következett, ami nagyon nehéz volt, mert képtelen önmagát menedzselni. Szerencsére 2013-ban ismét hívták a nyíregyházi teátrumba játszani. Az állandó lakása Pesten van, baráti társaságának tagjai a fővárosban élnek, de az itteni társulatban is mindenkivel jó kapcsolatot ápol. Várja a jövő évadot, amely ismét a Móricz Zsigmond Színházhoz köti, ahol úgy tűnik, remek szerepek várják.
– Az idei évadban a Mohácsi János rendezte Illatszertárban Rátz kisasszonyt játszom – folytatta. – A szerepem az eredeti műben a második felvonásnál véget ér, de hála a Mohácsi testvérek „írói vénájának”, a mi előadásunkban három felvonáson át „bolondozhatok” a kollégáimmal együtt. A Don Carlosban Eboli hercegnőt alakítom, aki szerelmes a címszereplőbe. Egy félreértett, szerencsétlenül alakult találkozás során viszont kiderül, hogy Carlos herceg mást szeret, ezért bosszút áll a vélt szerelmeseken, amit később ugyan megbán, de addigra már menthetetlenül elveszett. Nemrég kezdtük el próbálni Feydeau vígjátékát, A balek címűt, amiben Leopoldné leszek. A francia szerző bohózatai a világ számos pontján nevetésre késztetik a közönséget. Így lesz ez remélhetőleg a mi előadásunk esetében is, amelyet április 28-án mutatunk be a Nagyszínpadon Fehér Balázs Benő rendezésében.
A Kossuth-díjas Lázár Katival készítettem interjút egy éve a Jászai Mari életéről szóló Kripli Mari című monodrámája kapcsán. Akkor azt nyilatkozta a művésznő, hogy először Szabó Mártát avatta be a szövegkönyv írásába, majd később elő is adta neki a készülő monodráma egy részét. Ez óriási élmény volt Márta számára. Akkor még nem tudta, hogy a nagy tragikáról elnevezett díj s az ő neve hamarosan örökre összeforr.
Szerző: Sz. Kántor Éva
Forrás: Nyíregyházi Napló
Fotók: Szkárossy Zsuzsa
Ez az évad sikerekben bővelkedett számára, hiszen decemberben Aase-díjban részesült, amit a hazai színjátszás epizódszerepeinek legjobb megformálói kapnak, nemzeti ünnepünk tiszteletére pedig március 13-án Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtotta át neki „a legnagyobb magyar tragikáról” elnevezett díjat. – A Don Carlos főpróbahetén kaptam meg az ünnepségre szóló meghívót – nyilatkozta lapunknak Márta. – Egy rövid szünetünk volt, épp csak „átfutottam” a sorokon, és azonnal felhívtam az édesanyámat azzal a figyelmeztetéssel, hogy ne vegye készpénznek, hátha csak félreolvastam valamit. A próba után újraolvastam a levelet, s most már kezdtem elhinni, mindez igaz. Az ünnepséget a Pesti Vigadóban rendezték. Kedves ismerősöket fedeztem fel a díjazottak között. A Miskolcon játszó Harsányi Attilát, akivel együtt voltam stúdiós a Nemzetiben és az Arany János Színházban, a szombathelyi társulat tagját, Bajomi Nagy Györgyöt szintén régóta ismerem, mellettem pedig Tenki Réka ült, akivel dolgoztam a Katona József Színház egyik előadásában.
A NYÍREGYHÁZI FELKÉRÉS MINDIG A LEGJOBBKOR JÖTT
Nagyon jóleső érzés volt Márta számára, hogy a Móricz Zsigmond Színház vezetői javasolták őt a díjazásra, meghatotta, hogy a kollégái szinte nála is jobban örültek az elismerésének, s azt mondták, nagyon megérdemelte. Művészünk keményen küzdött ezért a pályáért. Többszöri jelentkezésre sem vették fel a főiskolára, öt éven keresztül volt stúdiós, s már nagyon várt a csodára. Ez meg is érkezett: Verebes István szerződtette Nyíregyházára 1995-ben. Gyönyörű hat év után Pesten a Bárkában három évadon át játszott, majd tíz év „szabadúszás” következett, ami nagyon nehéz volt, mert képtelen önmagát menedzselni. Szerencsére 2013-ban ismét hívták a nyíregyházi teátrumba játszani. Az állandó lakása Pesten van, baráti társaságának tagjai a fővárosban élnek, de az itteni társulatban is mindenkivel jó kapcsolatot ápol. Várja a jövő évadot, amely ismét a Móricz Zsigmond Színházhoz köti, ahol úgy tűnik, remek szerepek várják.
BOHÓZATBAN IS SZÍNRE LÉP
– Az idei évadban a Mohácsi János rendezte Illatszertárban Rátz kisasszonyt játszom – folytatta. – A szerepem az eredeti műben a második felvonásnál véget ér, de hála a Mohácsi testvérek „írói vénájának”, a mi előadásunkban három felvonáson át „bolondozhatok” a kollégáimmal együtt. A Don Carlosban Eboli hercegnőt alakítom, aki szerelmes a címszereplőbe. Egy félreértett, szerencsétlenül alakult találkozás során viszont kiderül, hogy Carlos herceg mást szeret, ezért bosszút áll a vélt szerelmeseken, amit később ugyan megbán, de addigra már menthetetlenül elveszett. Nemrég kezdtük el próbálni Feydeau vígjátékát, A balek címűt, amiben Leopoldné leszek. A francia szerző bohózatai a világ számos pontján nevetésre késztetik a közönséget. Így lesz ez remélhetőleg a mi előadásunk esetében is, amelyet április 28-án mutatunk be a Nagyszínpadon Fehér Balázs Benő rendezésében.
JÁSZAI MARI NYOMDOKAIN
A Kossuth-díjas Lázár Katival készítettem interjút egy éve a Jászai Mari életéről szóló Kripli Mari című monodrámája kapcsán. Akkor azt nyilatkozta a művésznő, hogy először Szabó Mártát avatta be a szövegkönyv írásába, majd később elő is adta neki a készülő monodráma egy részét. Ez óriási élmény volt Márta számára. Akkor még nem tudta, hogy a nagy tragikáról elnevezett díj s az ő neve hamarosan örökre összeforr.
Szerző: Sz. Kántor Éva
Forrás: Nyíregyházi Napló
Fotók: Szkárossy Zsuzsa
.jpg){kind=small}
